Gyergyóremete, a Gyergyói-medence északkeleti részén, a Görgény-hegység vulkáni vonulatának aljában, Hargita megye egyik nagy községe, 750 m tengerszint feletti magasságban. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra, Erdély leghosszabb folyója a Maros folyó mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve. Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be: „Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik.” A hagyomány szerint a község alapítója egy Kendeffy Bonifác nevű ferencrendi szerzetes volt és az 1560-as évekre tehető a község megalakulása. Éghajlata : hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak. Első lakói a 16. században Ditróból érkeztek ide. 1725-ben szakadt el Ditrótól és Szárhegytől önálló egyházközségként. Egykori temploma egy villámcsapás következtében leégett, helyén épült fel 1771-ben a mai templom és ebben az évben gróf Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök szentelte fel Szent Lénárd püspök tiszteletére. 1892-ben és 1898-ban a falut tűzvész, 1913-ban árvíz pusztította. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1820-ban örmények telepednek be a faluba és nekik köszönhető a polgári fejlődés felgyorsulása a század végén. A magyarság nagy szabadságharcaiban Remete is részt vállalt így a forradalmi hangulatát megtartotta a község felsőrészén, Csutakfalván a Kossuth-tér elnevezés. 1944-ben az egyházi levéltár nagy részének megsemmisülése miatt a templomépítés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak. A torony oldalán ma is olvasható az 1771-es dátum, ezt erősíti meg az is, hogy az egyik mellékoltár 1776-ban épült.
A latin kereszt alaprajzú templom hossza 41 méter, szélessége 12 méter. Végleges formája a 19. században alakult ki, amikor a szentélyt 6 méterrel megnagyobbították. Tornya 47 méter magas, felső részén négy félköríves záródású ablakkal. A templom belseje barokk elrendezésű. A főoltár a felirat szerint 1787-ben készűlt, az oltárkép Szent Lénárdot ábrázolja, körülötte bilincsbe vert rabokkal, akik szabadságért könyörögve kezüket a püspök felé nyújtják. Fölötte medálion látható ezüst színű mezőben latin felírattal. Az oltárkép két oldalán két-két szobor látható. A bal oldali szobor Keresztelő Szent Jánost, a jobb oldali szobor a vértanú Szent Sebestyént ábrázolja. Középen medálion kép: Szűz Mária átadja a rózsafüzért Szent Domokosnak. Az oltár felső részét voluta és rokokó girland díszíti. A főoltár melletti két szobor közül a jobboldali Szűz Máriát, a baloldali Krisztust ábrázolja, mindkettő Molnár Károly iskolaigazgató ajándéka. A szentély dísze a három színes üvegablak. A Szűz Máriát és Jézust ábrázolók Puskás Antal és neje, a Szent Józsefet a kisdeddel ábrázolók Puskás József főgondnok ajándéka 1908-ból. A baloldali mellékoltár 1776-ban készült, Galaci Tamás műve. A négy ión stílusú oszlop a Szentháromságot ábrázoló képet fogja közre. Az oszlopok közötti két alakos szobor közül a baloldali kulcsokkal a kezében Szent Pétert, a jobboldali karddal Szent Pált ábrázolja. Az oltár felső részén medálion kép a kis Jézust karján tartó Szent Józseffel. A jobboldali mellékoltár fő dísze a kisded Jézust karján tartó Szűz Mária-kép, a szárhegyi Lázár család ajándéka. Az oltárkép két szobra közül a jobboldali Alexandriai Szent Katalint ábrázolja, a baloldali feltételezhetőleg Szent Alajos. A hosszhajó berendezésének része még a szószék. A hosszhajó nyugati részén a kórus, illetve orgonakarzat van. A templom orgonája 1879-ben készült és Vas István marosvásárhelyi orgonaépítő műve. A templomba belépve két szobor látható még: Szent Antal alakos szobra és Szent Józsefet ábrázoló szobor. A kápolna központi dísze Krisztus a keresztfán, mellette Mária és Szent János 1800-ból való szobra. A Szentkereszt-kápolna tabernákuluma az előző templom berendezéséből maradt egyetlen darab. A templom értékei között található még két, Krisztus keresztre feszített testét ábrázoló fa feszület, népies stílusban készült. A templom harangjai, a nagy harang 1905-ben készült Temesváron, tömege 621 kg. A középső harang Aradon készült 287,5 kg és a halálcsengettyű 91 kg. Utólag 2003-ban készült még két harang, mindkettőt Székelyudvarhelyen készítették.
A faluban Liturgikus-Magánájtatossági szervezetek müködnek, ezek a rózsafűzértársulatok, Lourdes-i kilenced, Szent József kilenced, Szent Család, Szent Mónika imacsoport valamint Élet a lélekben imacsoport müködik. Különböző szociális szolgáltatásoknak ad helyet a Szent Anna szociális ház. A Szent Ferenc Alapítvány napközis csoportja müködik 2006-tól , a Kiút konzultációs program szenvedélybetegek és hozzátartozóik részére, a Családsegítő szolgálat és az Együtt a Jövőnkért Egyesület müködik a faluban. Jelenleg az egyházi szolgálatot a farkaslaki születésü Bakó Antal plébános, szentszéki tanácsos és Ft. Kovács István-László segédlelkész végzik. Bakó Antal plébános előző szolgálati helyei a következők voltak: Gyimesközéplok, Kide, Miklósvár, Alsócsernáton és 2009-től Gyergyóremete. A kántori szolgálatot Bakos Károly kántor tölti be. A Gyergyóremetei Szent Lénárd plébánia a Gyergyó-i főeperesi kerülethez tartozik. A plébániatemplom búcsús ünnepe minden esztendőben a szent névnapján, november 6-án van. Örökös szentségimádási nap: október 14.
Gyergóremete filiája: Csutakfalva, Szent Margit kápolna ünnepi napja a tél közepén, január 18-án van, örökös szentségimádási nap: augusztus 11. A kicsibükki, Szent István király tiszteletére szentelt kápolna ünnepét augusztus 16-án tartják.
Összeállította: Gábor Anna. Fotó: www.biatorbagy.hu
Leave a Comment