A hét plébániája: TEMESVÁR – JÓZSEFVÁROS

Temesvár a Kárpát-medence délkeleti részén, a Bánságban fekszik a Béga és a Temes folyók mellett. E két folyó a 18. századig a történelmi város területét mocsarakkal vette körül. A Bánságban, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. Az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása előtt Magyarországhoz tartozott 1918-ig, amikor a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt. Temesvár több nemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kultúrális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik. Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően életszínvonala a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között. Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered,a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. A város első címere a Magyar Királyság első ismert címere volt, amelyet 1365-ben adományozott I. Lajos magyar király.

A Temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia a bánsági nagyváros dél-nyugati felén található. A város egyik legrégebbi egyházközsége. A plébániát rövidesen Temesvár török hódoltság alóli felszabadulása után, 1775-ben alapították. Hosszú ideig az egyházközséghez tartozott a város más, ma már saját plébániával rendelkező negyede is: Ferencváros/ Mehala, Erzsébetváros, valamint Rónác is. A plébániatemplom 1772-1774. között épült és 1775-től lett önálló plébánia. A templom védőszentje a Boldogságos Szűzanya. A templom eredetileg tiszta barokk stílusban épült. A főoltáron kívül még három oltára van a templomnak. A főoltár mellett lévő Szent Joakim és Szent Anna szobrok fából készültek 1778 előtt. Két mellékoltár Szent Anna és Assisi Szent Ferenc tiszteletére barokk stílusban készült, a harmadik, Jézus Szíve tiszteletére, román stílusú.
A jelenlegi harangokat 1923-ban öntötték a közismert helybeli Novotny Antal harangöntő műhelyében. A templomot utoljára 2010-ben újították fel. A plébánia második temploma a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek zárdatemploma, amely 1894-ben épült neoromán stílusban Jézus Szent Szíve tiszteletére. A múltat ismerni fontos, de minden egyházközség feladata, hogy a jelenben, sokszor megváltozott körülmények között „élő kövekből” (vö. 1Pt 2,4-5) álló élő egyházat alkosson. Az idő folyamán a Temesvár- józsefvárosi egyházközség híveinek száma lényegesen változott. A plébániaközösséget sem kímélte meg a temesvári egyházmegyére jellemző tömeges kivándorlás. Jelenleg hozzávetőlegesen 1200 lélek alkotja az egyházközösséget. Legnagyobb részük magyar anyanyelvű, de létezik német és román nyelvű közösség is. A plébániához tartozó zárdatemplomban van minden vasárnap a bolgár nyelvű közösség szentmiséje is. Az egyházközség egy új plébánia központtal rendelkezik, amelyet 2016. október 22-én áldott meg Roos Márton temesvári megyéspüspök. Az új plébániaotthonban kap helyet az egyházközség számos csoportos tevékenysége: a gyermekek hitoktatása, az ifjúsági csoportok, a családos közösség, a felnőtt hitoktatás, a nőszövetség, a plébániai imacsoport, a Schönstatt és a fokolár lelkiséghez tartozó hívek tevékenységei.

A Temesvár -Józsefvárosi római katolikus plébánia a temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Temesi főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot Ft. Szilvágyi Zsolt plébános, kanonok és Ft. Szabó Tibor segédlelkész végzik, a kántori szolgálatot Dumitresc Norbert kántor tölti be. Említésre méltó még, hogy a plébánia számára nagy lehetőség és áldás, hogy a Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek az egyházközséggel együttműködve katolikus óvodát tartanak fent, amelyben négy csoportban több mind 86 gyermek tanulhat, hiszen az Iskolanővérek jelenléte az ifjúság keresztény nevelésében és a szegények szolgálatban nagyon fontosak. A templom búcsúünnepét szeptember 8-án, Kis Boldogasszony, Szűz Mária születése ünnepnapján tartják. Örökös szentségimádási napok: február 1o, június 1 és augusztus 24.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment