Böcskei László nagyváradi megyéspüspök húsvéti üzenete

„Isten megszólította Mózest a csipkebokorból:…«Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld.» … Majd így szólt az Úr: «Láttam népem nyomorúságát, ismerem szenvedését … Elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból.»” (Kiv3, 4-5; 9-10).

Kedves Ünneplő Testvéreim!

A Mózes meghívásának történetéből idézett mondatok segítsenek bennünket, hogy a kiszámíthatatlan jövő felé tekintvea hit világosságameghozza számunkra most is a megváltás felszabadító gyümölcseit. Az életünket makacsul megnehezítő szorongás, a kapcsolatainkat a mozdulatlanság állapotába kényszerítő csüggedésésaz önmagunkról való lemondás veszélyével fenyegető reménytelenség jeleníti meg napjainkban azt a rabszolgasorsot, amely ránehezedik az egész világra, és amelyből csak az Isten ereje hozhat szabadulást. Ezért van az, hogy a még mindig rendkívülinek mondható körülményekközepette, amikor körülöttünk a világ az önmagáért vívott küzdelemben forrong, Krisztus követőiként megújult reménnyel és folytonosan megerősödő hittel akarjuk keresni a gyógyulásés a megújulás tiszta forrásait. Ezek a források ott fakadnak, ahol megvalósul az Istennel való találkozás, akinek terve nem a halálról és a szenvedésről, hanem az életről szól, mégpedig bőségeséletrőlminden teremtmény számára.

Mózes a Hóreb hegyén találkozik az Úrral, a kineksegítségével és irányítása alatt ismeri meg igazi önmagát. Belemerülve mindennapi elfoglaltságaiba, amelyeken keresztül a megélhetéshez szükségeseket biztosítja a maga és övéi számára, a hegynek magasán lassan ráébred arra, hogy életében valami rendkívüli történik. Köti őt még a föld és életének addigi sokféle tapasztalata, de a megsejtett rendkívüliség arra készteti, hogy tovább emelkedjen és sarunélkülközelítse meg azt, ami majd Isten jelenlétének megszólító valósága lesz az Ő számára. Az égő csipkebokorhoz közeledve Mózes élete egy új irányt vesz. Mögöttemarad a múlt, és egészen új távlatok bontakoznak ki előtte, amelyeknek megértéséhez nem elég csupán az Isten szavára való odafigyelés: szükséges a hit, amely egy újvállalkozásra teszi alkalmassáaz amúgy gyenge, törékeny és alkalmatlannak látszó embert. Egy új élet kezd kibontakozni Isten népe boldogulására, amelyről Mózes közreműködésével a teremtő Atya oldja le a rabszolgaság kötelékeit.

Az idei húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ilyen üzenettel szólít meg bennünket: merjünk kiemelkedni a mindennapiságokból,és szakítsuk le magunkról a félelem,a fölösleges aggódás és okoskodás bénító kötelékeit. Maradjunk tisztánlátóak, hogy észrevehessük Isten jelenlétét és munkálkodását azéletünkben, és engedjünk a magaslatokvonzásának, ahová csak sarunélkül, azaz tiszta lélekkel és alázattal, az Istennel való találkozáshoz méltóan emelkedhetünk fel. A járvány ideje jó alkalom lehet számunkra, hogy megtapasztalva Isten jelenlétét, tudatosítsuk magunkban meghívásunk kiválóságát. Isten gyógyulást és szabadulást ígért népének és ezt a mi hozzájárulásunkkal akarja megvalósítani a mostani időkben!

Mózes meghívásának történetét követve,szinte észrevétlenül a húsvéti eseményekforgatagábantaláljuk magunkat, ahogyan azokat a húsvétvasárnapi evangéliumból ismerjük. Jézus temetését követően az elkeseredett asszonyok a hét első napján a sírhoz sietnek. Szent János evangélista csak Mária Magdolnát nevezi meg, aki észrevette, hogy a sír bejáratátólelhengerítették a követ. Ez a tapasztalat, bár nem oldotta fel addigi keserűségét, a folytatás küszöbére állítottaőt, a hír továbbadására hívta, amivel meglepte Simon Pétert és a másik tanítványt: „Elvitték az urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették.”(Jn 20, 2b)

Kedves ünneplő testvérek! Jézus története nem fejeződött be a sírnál. Van folytatása, amely minden addigi számítást ésemberi tervezést felborít. Az üres sír nem csak új kérdések elé állítja, hanem a megértés és a felfedezés útjának küszöbére állítjaazembert. Ez a küszöb, amely a keresésnekújból és újból felajánlott idejébenvalósul meg, a minden korok holtpontjából való kimozdulást jelentiaz emberiség életében. Az eljátszott esélyek visszaszerzéséhez, az elvesztett biztonság megkereséséhez, a boldogságunkat tápláló források felderítéséheza Jézus sírjától elhengerített kő adja meg az igazi kulcsot. Egy olyan valósággal szembesít, amely fájdalmas lehet, mert kiszolgáltatottságunkra és törékenységünkre emlékeztet, de új reménységgel tölt el, mert Isten hűségének megtalálásához vezet, aki nem mondott le az emberről, hanem az újrakezdés lehetőségét ajánlja fel az irányvesztettség idején.

Mária Magdolna nem zárkózik el ettől a folytatástól. A nyitott sír láttán összeszedi minden erejétés tovább keresi az Urat, mert„nem tudjuk, hová tették.”(Jn 20, 2b). Bár sok élményszerű tapasztalatra lesz még szükség, ameddig majd eljut a felismerés pillanatához, amikor ő is „látta és hitt” (Jn 20, 9), az indulás megtörtént és valami új kezd kibontakozniaz ő életébenis. Húsvét ünnepe erre a tapasztalatra hív minket: „A sír üres és nem tudjuk hol van az Úr!” Lehet, vannak olyanok, akik megelégszenek a tények elfogadásával és nem tartják időszerűnek Mária Magdolna szavainak megfontolását.Abeletörődés,a közömbösség, újabban az egymástól való elidegenedés úttorlaszként akadályoznak meg az új élet lehetőségeinek felfedezésében. Húsvét hangulata mégis azt sugallja, hogy nem törődhetünk bele a történtekbe. Nem játszhatjuk el az újraindulás lehetőségét. Ezért Jézus feltámadásának ünneplése nem merülhet ki az emlékezésben. Hitünket megvilágító kérdések kereszttüzébe kell helyezzen bennünket, és hitünket megpróbáló cselekedetek és a tanúságtétel gyakorlásárakellsarkaljon minket. A mostani létünkkel együtt járó homályt nem győzhetjük le másként, csak a Jézus feltámadásában vetett hit által. Engedjük és tegyünk is azért, hogy felfrissült és megtisztult hittel tudjuk megtalálni és megmutatni az élő Krisztust a világnak.

Kedves ünneplő testvérek! „Csak,ha Jézus feltámadt, akkor történt valami igazán új, ami megváltoztatja a világot és az ember helyzetét. Akkor ő lesz a mérce, amelyre ráhagyatkozhatunk. Hiszen akkor Isten valóban megmutatta magát.”–XVI. Benedek pápa A názáreti Jézuscímű könyvéből idézem ezeket a szavakat, amelyek ihlessenek bennünket húsvét titkának megközelítésében, sarkaljanak bennünket a feltámadás eseményének mélyebb megismeréséreés bátorítsanak bennünket az élő Krisztusról szóló tanúságtételünkben. Most, amikor körülöttünk az egész világ megoldásokat váraz egészségügyi, gazdasági és szociális krízis megszüntetésére, a Jézus feltámadásában vetett hitünk mutatja meg a felemelkedés útjait. Csak ezeken haladva hirdethetjük: „Krisztus feltámadt! Ő valóban feltámadt! Életet és új reményt hozott az egész világnak!”Békés, egészséges és a megújuláskegyelmeiben gazdag húsvéti ünnepet kívánok mindenkinek!

Nagyvárad, 2021. húsvétjának ünnepén

†Lászlópüspök s.k.

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment