A hét plébániája: CSÍKSZEREDA SZENT KERESZT PLÉBÁNIA és MILLENIUMI TEMPLOM

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Marton falvát a Mikó-vár környékével, 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló plébániájuk, a csobotfalvi Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartoztak. 1751-ben B. Sztoyka Zsigmond Antal püspök önálló plébániává szervezte és júniusban plébánost nevezett ki. 1751 és 1758 között építették fel a Szent Kereszt barokk stílusú templomot és a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel. Búcsusünnepén, szeptember 14-én még két történelmi eseményre emlékeznek, egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. Az 1916-os betöréskor leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A plébánia felépítésére csak 1928-ban kerülhetett sor, Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök nagyobb adományához még különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét. Említésre méltó két kegytárgy, a Mátyás Király idejében, 1470 körül készített talpas feszület és a Mária Kongregáció Könyve. 2006–2008 között a Szent Kereszt-templomot felújították, restaurálták. Eredeti állapotába szeretnék visszaálítani a csíkszeredai Szent Kereszt-templom főoltárát, amit elemeire bontottak és Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében folyik a felújítása.

A főoltáron a keresztre feszített Krisztust láthatjuk, kétoldalt Máriát és János apostolt, míg az oromzaton az Utolsó vacsora festett képét, angyalokkal övezve. Antal József és Borbély Gábor plébánosok fáradozásával, hogy a lakosság körében a hit megmaradjon 1981 tavaszán felállíttatták az un. Deszkatemplom vázát, amelyet később körbedeszkáztak és 2003 júliusáig állt, és ebben az évben átrendezés miatt tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához. Szeptember 6-án, Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel Tamás József püspök, ez a templom a mai nap is miséző hely. A templom búcsúját julius 24-én tartják.

A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre műépítészt a templom megtervezésére és Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelte fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság tíz évszázadát. A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, a belső tér kúpos, jurta alakú kiképzésű. A sátortető közepét 5×5 méteres üvegkupola fedi. A napfény onnan világítja meg a templom belsőterét. A templom tengelyében álló oltár Krisztust jelképezi, a középről szétsugárzó fény világítja meg az oltár körül összegyűlő hívek közösségét. A szárnyas tabernákulum vagy szentségház formájával méhkaptárra emlékeztet. A szentségház mögött bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból hozott vadcseresznyefából készült, Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Ezt sugallja: “Ne féljetek! Veletek vagyok, én legyőztem a világot.” Az átlátszó kupola négy sarkán négy őrálló angyal néz le az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt jelképezik, ez is Nagy Ödön helyi szobrász alkotómunkája. A templom fontos része a galéria és az alagsor, ennek közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A kápolna falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el, baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobortorzó látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az alagsorban található termek rendeltetése a közösségépítést szólgálja. 2016-ban a két világháborúban elesett hősöknek állítottak emléket a templomok udvarán.

A Csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia, Millenniumi temploma a Gyualfehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesít: Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József, plébános, pápai káplán, címzetes esperes, Ft. Mihály Zoltán – kisegítő lelkész, T. Farkas Zsombor és T. Mihály András segédlelkészek. A kántori szolgálatot Bakos Mihály Károly és Tankó Nándor töltik be. A templom búcsús ünnepe október 18, örökös szentségimádási nap: szeptember 14.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment