A hét plébániája: GYERGYÓDITRÓ

Ditró, másként Gyergyóditró község Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán terül el Erdélyben, Gyergyószentmiklóstól 13-km. Cengellér és Orotva tartozik hozzá. Nevének eredeti alakja a magyar Detrejó, eredetileg víznév volt. A helység egyik része a Ditró-patak mentén, alsóbb területei a Maros volt árterén épültek. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu alapítása a Csibi család nevéhez fűződik, tehát ők tekinthetők a falu alapítóinak. Feljegyzések vannak arról is, hogy a mai ditrói Szent Katalin-templom helye is e család birtoka volt, majd a római katolikus egyháznak adományozták azt, templomépítés céljából. Az 1567. évi regestrumban Ditró már 26 kapuval szerepel. A lakossága zömében római katolikus. Már 1500-tól önálló plébánia volt, majd Szárhegy filiája lett. 1711. május 30-tól voltak anyakönyvei, ami azt bizonyítja, hogy ekkor vált külön a szárhegyi egyházközségtől. Az 1716–1717-ben pusztító pestisnek közel 700-an estek áldozatául. Az 1848-49-es szabadságharcban 19 ditrói résztvevőről van feljegyzés Bem József erdélyi hadseregében. Az I. világháború 235, a II. világháború 107 áldozatot követelt a település lakói közül.

Látnivalók, a falu határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el. Barokk római katolikus Szent Katalin-temploma egy korábbi, feltehetően Szárhegyhez tartozó kis kápolna helyére épült a 13-ik században, egykor erődített fal vette körül, ebből mára csak a kapu maradt. Tornyát 1653-ben kezdték építeni. 1756–57-ben sor került a templomhajó kibővítésére. A főajtó kőrámáját a régi faragott kövekből állították össze. A cinterem várfalszerű kerítéseinek hátsó részén két bástyatorony emlékeztet a régmúlt időkre. A főoltáron Alexandriai Szent Katalinnak, a templom védőszentjének oltárképe található. A 19. század második felére ez a templom már szűknek bizonyult a közel 6000 lélekre gyarapodott katolikus közösség számára. A Szent Katalin templom mellett áll a 75 m magas neogótikus nagytemplom, amely Románia ötödik, egyben az ország legmagasabb kéttornyú temploma. A templom 5000 fő befogadására képes. A közösség képviselőtestülete 1891-ben úgy döntött, hogy új templomot építenek. Erre a célra a közbirtokosság javaiból 950 hold erdőt bocsátottak az egyházközség rendelkezésére. A templom 1908–1913 között épült Takó János plébános vezetésével és Kiss István egyetemi tanár tervezte 1895-ben. Takó János plébános tiszteletére szobrot álítottak a templom előtti téren, a szobrot Kolozsi Tibor szobrászművész készítette. Az építkezés kivitelezője Kladek István szabadkai vállalkozó volt. Az egész medencében a legnagyobb, kéttornyú, neogótikus templom hossza 56 m, szélessége 23 m, toronymagassága 75 m és az ott elhelyezett működő toronyóra a régi templomból származik. Főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. Ezek a szobrok Jézus Szent Szívét, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, és a helyi szobrászművész, Siklódi Lőrinc alkotásai. A templom mennyezete boltíves, amelyet hatalmas pillérek tartanak, az ívbordák egyben díszítő elemek is. A Roth Miksa műhelyében készűlt ablaküvegeken a gótika jegyei ismerhetők fel. A gazdagon színezett ablakok a 12 apostolt ábrázolják. A Jungfer Gyula által készített hatalmas csillárokat vasúti sínek tartják. A szószéket, a főoltár fa részeit és a padokat Thék Endre budapesti műasztalos készítette. A templom, 26 regiszteres, két manuálos orgonáját, 1912-ben Rigel Ottó budapesti orgonaépítő készítette, valamint négy harangját, melyeket 1917-ben requirálták, a Walser cég. A 22 mázsás Jézus Szíve nagyharangot sikerült potolni Siklódi Sándor Cleveland-ban elhunyt, ditrói származású római katolikus plébános hagyatékának köszönhetően. A harangot Székelyudvarhelyen, Lázár Imre harangöntődéjében öntötték és Székelyföld legnagyobb harangja lett. A monumentális építkezés végül 800 000 aranykoronába került, és gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi katólikus püspök szentelte fel 1913. július 13-án, Jézus Szent Szíve tiszteletere. A nagytemplom centenáriumát több éves, alapos restaurálás előzte meg, amelyhez sok ditrói hivő is hozzájárult. 1977-ben Bartalis Árpád plébános vezetésével a település felszegi részére egy vasárnapi misézőhelynek és hittanteremnek szolgáló kápolna épült, amelynek Sarlós Boldogasszony a védőszentje. A kápolna kicsinynek bizonyult, ezért 2013 és 2015 között az említett kápolna szomszédságában egy tágasabb templom épült, mely a hajdani, kommunisták által államosított és tönkre tett kápolnaiskola helyén áll. Az új templomot 2015-ben Szent Imre tiszteletére szentelték fel, így a falu felszegi részén lakó hívek számára méltó helyet teremtettek az imádkozáshoz.

A ditrói Jézus Szent Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolius Érsekség, Gyergyói Főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot jelenleg Ft.Baróti László-Sándor szentszéki tanácsos, plébános és T. Antal Zoltán-László segédlelkész töltik be. A kántori szolgálatot Bakos Ferenc kántor végzi. A templom búcsús ünnepét Jézus Szent Szíve ünnepén tartják, örökös szentségimádási napja október 20.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment