Szent Egyed

Szent Egyed bencés szerzetes, apát 640 körül született Athénban. Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, majd Provence-ban remetéskedett. Itt kolostort alapított, melyben haláláig élt. A szegények, a rászorulók védelmezője volt.

A hagyomány szerint 720-ban, 1300 éve hunyt el az általa alapított dél-franciaországi monostorban. Ott is temették el. Sírja a középkortól kezdve zarándokok kedvelt célpontja volt, akik egész Európából érkeztek ide. Egyedet a zarándokok védőszentjének is tartották, olyannyira, hogy a neki szentelt templomok ősi zarándokutak mentén emelkednek Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Olaszországban.

Egyed életére vonatkozóan kevés forrás áll rendelkezésünkre. Annyit tudunk, hogy gazdag ifjú volt, aki Isten keresésére szánta el magát, és messzi szülőhazájából, Görögországból Franciaországba ment. A kevés róla szóló tanúságtétel félénk emberként mutatja be, aki ódzkodott a hírnévtől és a dicsőségtől, mégis hatalmas közbenjáró vált belőle imádsága révén. Útitársai a szegények: koldusok, betegek, az élet hajótöröttei, megszállottak, földművesek.

Legendája szerint amikor remeteként egy barlangban lakott, Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő megalapította kolostorát.

Szent Egyed, Sant’Egidio a nevét adta a római alapítású, az egész világban elterjedt Sant’Egidio közösségnek, amely életét az imádságra és a szegények szolgálatára építi.

Kép és forrás: http://magyarkurir.hu

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment