A hét plébániája: BRASSÓ-BELVÁROS

Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. 1235-ben jelentkezik az okiratokban Corona néven. A Brassó névalak legelőször 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében jelenik meg. Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál. A város területén lévő magaslatok a Fellegvár, a Csiga-hegy és a Cenk. Brassóhoz tartozik még a Keresztényhavas oldalában, 1000 méteren fekvő Schuler-rét azaz a Brassópojána. A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, amely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott. Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfal nyugati oldalán két kapu volt, az egyik, a Katalin-kapu, a másik a Bolgárszegi-kapu. A városfalon eredetileg harminckét torony és bástya volt, amelyek legtöbbje ma is áll. A régen Hernyó-hegynek nevezett Warte-dombon két hatalmas torony az egyik torony a 11 m magas Fekete torony, a másik a Fehér torony.

A Brassó belvárosban egy barokk templomot 1776 és 1782 között építettek, ennek helyén a domonkos kolostor temploma állt. A reformáció után a magyar evangélikusoké, majd reformátusoké volt, miután Erdély a Habsburg Birodalom tartománya lett, a templom visszakerült a katolikusokhoz. 1766-ban lebontották és a helyén építették fel a mai templomot, mellette a plébániahivatal épülete a templommal egy időben épült. Az 1882-es Schematismus a német lovagrend 1211-ben történt letelepedésétől számítja a plébánia létezését. Ezzel szemben a plébánia régi pecsétjén, 1204 szerepel, alapítási év gyanánt. Az új, barokk templom főoltára nyugat felé néz, hogy az épület beilleszkedhessen a kialakult utcaképbe. 1782. szeptember 29-én szentelte fel gróf Batthyány Ignác püspök. A 20. század elején felújították, orgonája Wegenstein Lipót temesvári műhelyében készült. A templom Brassó legjelentősebb barokk műemléke. A hullámos, háromtengelyes főhomlokzatot a barokk építészetre jellemző, hangsúlyos rizalitok tagolják három részre. A homlokzat földszintjén három ajtó van, melyek közül csak kettőhöz vezet lépcső. Az első emeleten három félköríves ablak látható, a felső szintet egy széles fülke uralja, melynek festménye Jézust ábrázolja. Efölött van a zömök, kétemeletes torony, négy oldalán óralapokkal és zsalus harang ablakokkal. A földszinti ajtók az előcsarnokba nyílnak, melyet egy masszív, 1872-ben készült feszület ural. A hajót háromszakaszos csehboltozat fedi, mely két korinthoszi oszlopra és ezeket szegélyező pillérkötegekre támaszkodik; ez utóbbiak hat oldalkápolnát határoznak meg, melyek közül négyben historizáló mellékoltárok, kettőben gyóntatószékek kaptak helyet. A pilléreken olajfestmények jelenítik meg a keresztút tizennégy állomását. A boltozaton bibliai jeleneteket ábrázoló festmények figyelhetőek meg, a diadalíven Erdély címere, Brassó címere, és az építés dátuma kapott helyet. A diadalívet tartó baldachinok alatt van a szószék Kupcsay János szobrászművész munkája és az eredeti barokk berendezés egyetlen fennmaradt darabja, egy passaui Mária-kegykép. A gótizáló szentély boltozatáról korinthoszi oszlopok futnak le, melyek konzolai Szent Antal, Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc szobrait hordozzák. Mind a szentély, mind az oldalkápolnák falain nagyméretű, íves ablakok nyílnak, melyek üvegfestményei brassói magyar-örmény családok adományából készültek Kratzmann Ede budapesti műhelyében, 1891–1894 között.

Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Csiby József plébános és T. Miklós Szilárd segédlelkész végzik. A kántori szolgálatot Török Orsolya-Borbála kántor tölti be. A Brassói -belvárosi Szent Péter és Szent Pál apostolok plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén tartják, június 29-én, örökös szentségimádási nap: május 31. Brassó-belvárosi plébánia oldallagosan ellátott filiái a következők: Bothfalu – cukorgyár, Földvár, Höltövény, Vörösmart és Hídvég. Szentmiséket minden második és negyedik vasárnap tartanak különböző órákban egyes filiákban.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment