A hét plébániája: KISJENŐ

Kisjenő város, Arad megye kisvárosai közé tartozik. Nagyszalontától délre, Nagyzerénd és Erdőhegy között, 127 m tengerszínt feletti magasságban fekszik. Kisjenő Árpád-kori település, nevét már 1185–1203 között említették az oklevelek, mint Jób esztergomi érsek birtokát. Később Mike comes, 1236-ban pedig IV. Béla király adománya révén a Geregye nemzetségbeli Pál országbírót említették földesuraként. 1360-ban Thelegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai osztoztak meg a birtokon. 1476-ban már Kis-Jenőként szerepel, de ekkor bihari falunak tartják, valószínűleg azért mert a káptalanhoz tartozott. A káptalan 1484-ben határjárást rendelt el, a Nadab felé, a keletre eső részre, az érszegi határra. Erdőhegy és Kisjenő lakossága és birtokosai békésen éltek egymás mellett a Fehér-Körös két partján az évszázadok folyamán. Egy összetűzésről tudunk, 1507-ből amikor az Erdőhegyi család fegyverekkel megtámadták a káptalan Kisjenő hídját, mert elégedetlenek voltak a hídvám szedésével. A hidat 1489-ben említik először Corvin János tulajdonaként. Ezt támadta meg Erdőhegyi Balázs, Miklós és Bernát, majd felépítenek saját területükön egy új hidat. A támadás oka tehát anyagi eredetű és csak egy család, nem az egész település érdekeit szolgálta. Az Erdőhegyi család, 1507-ben Frangepán Beatrix kisjenői birtokait is háborgatta. Pereskedéshez vezetett az ügy. Egy 1426-os oklevél említ egy írástudót is, aki Kisjenőben élt „Litteratus de Jenew” néven. Egy másik híradás szerint 1515-ben Kisjeney Bernát a bécsi egyetemen tanult. Kisjenőhöz tartozó településrész még Erdőhegy is, mely Kisjenővel szemben, a Fehér-Körös jobb partján, egykor különálló település volt. E 1472-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda, székely és fenesi ispán a korábban elkobzott birtokot zálog címén rokonainak Csentei Benedeknek és testvérének Forgó Ambrusnak engedte át. 1690–1695 között a törökök elpusztították a települést, lakosai csak 1700 körül tértek vissza Derecskei nevű lelkészükkel együtt.

Kisjenő nevezetességei: a református temploma ősi épület, mely még a 13. században épült, a görög keleti templom, a felújított artézi kút és környezete, Kisjenő központjának az ékessége amelyet 1886-ban fúrtak – helybeli idősek szerint állítólag körbejáró öszvér működtette a fúrót, a Kisjenő legtisztább ivóvize. A kút felszínén 3, bronzoroszlán fejjel ékesített csorgót alakítottak ki, kicsempézett, korláttal és új lépcsővel, éjjeli díszkivilágítással látták el, Budapesten készült felépítmény fedi. A kút közvetlen környezetét is felújították, és látni még a római katolikus templomot.

A katolikus egyház egyre nagyobb hangsúlyt fektet a családok egyházon belüli szerepére. Fontos, hogy a családban élők megértsék és megérezzék, nemcsak az egyház van a családért, hanem a család is befolyásolja, formálja, segíti az egyházat. Az egyház és a családok kapcsolatának elmélyítésére jó alkalmak a jegyesoktatások, a családos csoportok működtetése, a családos találkozók. A település szülötjét Bakos Gábor atyát, 2015. július 4-én szentelte pappá a nagyváradi székesegyházban Böcskei László megyéspüspök, első szentmiséjét szülővárosában, az Arad megyei Kisjenő római katolikus plébániatemplomában mutatta be. Bakos Gábor a település negyedik felszentelt papja, itteni születésű a két híres főpap, Radnai Farkas püspök, egyház író, Kisjenőn született 1848. március 25-én és Dr. Boros Béla, 1908-ban Erdőhegyen született és egy fontos esemény történetére emlékezünk, amikor 1994-ben Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, március 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig börtönben volt. E két nevezetes püspökről Dinyés László budapesti képzőművész készítette a két bronz domborművet és Túri László nagyprépost szentelte meg. Az egymás mellett álló domborműveik hathatós lelki erőt kölcsönöznek a hívek hitének és kultúrájának a megtartásához. Aligha található még olyan kisváros, amelyik két érseket adott az egyháznak, a nemzetnek.

Az 1777-ben épült és Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt kisjenői plébániatemplomban az oltár fölötti freskón ábrázolja Szent Mihály főangyal történetét, az Istenhez hű angyalok segítségével legyőzte Lucifer vezetésével, az Isten ellen fellázadt angyalokat. A sárkányölő Szent Mihály főangyal az Isten iránti hűség példaképévé vált, aki kitartásával, állhatatosságával megmutatta a helyes utat, az Isten melletti kitartást, az Ő szolgálatát. A templomban két mellékoltárt láthatunk a Sarlós Boldogasszony és a Szent Kereszt mellékoltárát. A tornyban 3 harang volt, de a nagy harangot beolvasztották. Rózsafűzér társulatok és Biblia kör müködik.

Kisjenő filiái: Simonyifalva, Székudvar, Gyulavarsánd, Simánd, Ágya, Ottlaka és Feketegyarmat.
Az egyházi szolgálatot Kapor János plébános végzi és a kántori szolgálatot Molnár Márton tölti be. A Szent Mihály tiszteletére felszentelt templom a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi Főesperesi, Aradi esperesi kerülethez tartozik. A búcsusünnepét Szent Mihály főangyal ünnepén tartják , vagyis szeptember 29-én. Szentségimdási napokat minden hónap első péntekén tartanak.

Összeállította: Gábor Anna

 

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment