Nagykárolytól 5 km-re északra, a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik Kaplony, Szatmár megyében. A szó magyar-török eredetű, jelentése tigris. Régebbi előfordulási formái Kuplony, Cupian, Kaplyony. A középkor megpróbáltatásait jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak. Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ez a falu is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését. 1712-ben érkeztek az első telepesek „Ez nagymértékben annak a sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld.” A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. Lakossága 90 százalékban magyarok, többségében római katolikus vallásúak. A Képes Krónika szerint Kende vezér fiai, Kücsid / Kusid és Kaplyon megkeresztelkedésük után itt alapítottak Szent Márton tiszteletére bencés monostort és templomot 1080-ban.
A kaplonyi ferences templomot és kolostort a középkori, bizonyos források szerint már a 11. században fennálló Szent Márton tiszteletére felszentelt nemzetségi templom és monostor romjain építette Károlyi Sándor 1711-1737 között. Ezeket az épületeket 1834 októberében az úgynevezett „érmelléki földrengés" súlyosan megrongálta. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844-1847 között. Az 1848-ban felszentelt új templom és rendház feltételezhetően jórészt a barokk épületek alapjain emelkedik. A kaplonyi műemlék-együttes a község központjában található. Tulajdonképpen három épület tartozik hozzá: a ferences templom és rendház, valamint a templom szentélyéhez csatlakozó, a Károlyi család temetkezési helyeként szolgáló kripta. Ezek az épületek egy szabálytalan alaprajzú, kiterjedt telken helyezkednek el. A templom hajójának nyugati részét a főbejárat két oldalán elhelyezkedő tornyok zárják le. Az alattuk található előtér jobb oldalán a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére egy kis kápolna van kialakítva. A templom nyugati tornyának északi falához egy oldalkápolna csatlakozik, emeletén oratóriummal. A templom és a kripta falai téglából épültek. A templom nyugati homlokzatának jellegét meghatározza a két sisak nélküli, lapos tetejű torony, A tornyok magassága 29 m, amit megnövel a 2,40 m magas kereszt.
A belső teret egyszerűség jellemzi, színes, mintás üvegbetétekkel díszített ablak világítja meg. A szentélyt negyedgömb boltozat fedi, a hajó mennyezete pedig festett, stilizált virágokkal díszített kazettás síkmennyezet. A templom főoltárának képe Páduai Szent Antalt ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása 1892-ből. A templom több jelentős művészi értékkel bíró tárgyat őriz, ide tartozik a 18. századbeli 14 stációkép és a Jézus születését ábrázoló oltárkép, egy Szilassy János által 1757-ben készített aranyozott, rézből készült, zománcképekkel díszített monstrancia, valamint egy Mária-kegykép. A szentély két oldalán elhelyezkedő lépcsőkön keresztül lehet a poligonális szentélyű kriptába lépni. A kriptát keresztboltozat fedi, ezek íveit pedig dekoratív festéssel díszítették. A szentélyben egy kis méretű Károlyi István által készíttetett márványoltár, mögötte pedig egy carrarai márvány korpusz látható, melyet Pietro Bazanti firenzei szobrász faragott 1892-ben. A kripta a Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrzi, ezek művészi értéket képviselnek a kriptában, rézből készült, domborművekkel, halotti címerekkel, festett képekkel díszített szarkofágok, melyek közül a legkorábbiak a 17. század közepén készültek. A Károlyi családnak jelenleg 36 tagja van ide eltemetve. Kívülről a kripta alacsonyabban helyezkedik el a hozzácsatlakozó templom szentélyénél. A kolostor három épületszárnyból áll. Ezt a templomot Boldog emlékű Hám János püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. Így Páduai Szent Antal lett a templom patrónusa, ezért látható a főoltár fölött az őt ábrázoló festmény. A kolostor bejárata fölött látható, Szent Ferencet ábrázoló dombormű, itt olvasható a közismert ferences köszöntés, „pax et bonum-béke és jóság”. A ferences szerzetesek a Szent István Királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartományhoz tartoznak,tartományfőnök P.Urbán János Erik OFM, érseki helynök. A kaplonyi Szent Antal plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi I. Esperesi kerületéhez tartozik. Rendházfőnök a csíkszentmiklósi születésű Tímár Sándor, Páter Asztrik OFM plébános, még itt szolgálnak:Fr. Puvák Antal P. Marián OFM segédlelkész, Fr. Mihály Zoltán OFM állandó diakónus és Bartalis Árpád, P. János OFM nyugdíjas, plébániai kisegítő. Minden év június 13-án, Szent Antal napján van a Kirbáj, a templom búcsú ünnepe. Szentségimádási nap: szeptember második vasárnapján. A plébánián gazdag a hitélet, Rózsafűzér Társulatok, 1992-ben alakult Szent Erzsébet Szeretetszolgálat, Szívgárda, Keresztény Élet Közösség, egyházi kórus, Ferences világi rend tevékenykednek. Szent Imre Közösségi Háza van.
A plébánia filiája a Szent József templom, a település elején épült új tágas és világos belső terű, modern templomot, Reizer Pál (1943-2002) szatmári megyéspüspök szentelte fel 1999. szeptember 18-án, Szent József, az egyház és a család védőszentjének tiszteletére. A szentélyben egy korpusz másolat található. A templom falfestményei a nagykárolyi születésű - Lukácsovits Magda jeles festőművésznő alkotásai, a jobboldali a családot védelmező, a gonoszt legyőző Szent Józsefet, a baloldali festmény Jézus családfáját ábrázolja. A templom búcsú ünnepe: március 19. A kántori szolgálatot Baumgartner Márk tölti be.
Összeállította: Gábor Anna.
Fotó: www.kolcsey.org
Leave a Comment