A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik Gyergyóalfalu, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország leghidegebb pontja. A település első írásos említése egy 1567-es regestrumból való. Azonban az 1333-34-es pápai tizedjegyzék három gyergyói papot sorol fel: István, Tamás és Miklós. Az egyházközség első temploma román stílusú. Ezt követte a nagyobb, gótikus stílusban emelt templom, melynek építési idejét a történészek, stílusjegyei alapján, a 15. századra teszik. Számos eleme a jelenlegi templomban is megtalálható, mint a gótikus kelyhet mintázó keresztelőkút is. 1567-ben István gyergyóalfalvi pap sereget szervezett János Zsigmond térítő seregei ellenében. A székelyek megvédték hitüket. Ennek nyomán indult el a csíksomlyói zarándoklat. P. Damokos Kázmér, püspökké szentelt erdélyi apostoli vikárius, 1675-től innen kormányozta az egyházmegyét. Csíksomlyón hunyt el 1678-ban pestisben. 1707 decemberében Akton ezredes a császári csapatok élén büntető hadjáratot vezetett a székelység ellen. Ekkor égett le a templom tetőzete több egyházi épülettel, köztük a plébániával egyetemben. A legnagyobb kárt az irattár szenvedte, amely szinte teljes egészében megsemmisült. A javítási munkálatok évekig elhúzódtak, és amint a feljegyzésekből kiderül, ekkor már világossá vált egy nagyobb templom szükségessége az egyházközség számára. 1730-ban az addig Alfaluhoz tartozó Csomafalvát önálló plébániává szervezték át. 1755-ben Bálintffi Gergely plébános hozzálátott az új templom építésének előkészítéséhez. Az új templom alapkő letétele 1766. június 27-én történt, ez a templom már barokk stílusban épült. Az építkezést Mária Terézia osztrák császárnő is segítette. A templomot végül 1786 Szentháromság vasárnapján szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök. 1806-ban hatalmas tűzvész söpört végig a falun, mely során leégett a templom tetőszerkezete és a plébánia épülete. Ugyanebben az évben építették a mai plébániaépületet, és rendbe hozták a sérült templomot is. 1930-ban kibővítették a templomot az északi mellékhajóval.
Gyergyóalfalu tizenhárom kötetnyi anyakönyvét (1714–1931) és historia domusát (1886–1930) a második világháború idején, 1944-ben Füzesabonyba menekítették. Ezek a kötetek 1993-ban bekerültek az Egri Főegyházmegyei Levéltárba biztonsági és megőrzési okokból. Végül 2009 szeptemberében hazakerültek Egerből, és így részben Gyergyószentmiklóson a Gyűjtőlevéltárban, részben Gyergyóalfaluban, a plébánián találhatók. 1766–1780 között újjáépítették a templomot sokszögben záródó szentéllyel, déli portikusszal, északi sekrestyével, nyugati orgonakarzattal, és nyugati, többszintes harangtoronnyal. A templom főhajója 36 méter hosszú, északi oldalán oldalhajóval. A templombelső legszebb darabja a négy oszlopfővel ellátott barokk főoltár, amelynek közepén Szűz Mária és a Kis Jézus látható, mellette Szent Simon és Júdás Tádé szobrai vannak elhelyezve. Az oltár felső részén Szent Margit szűz és vértanú képe látható. A mellékhajó oltárán a Lourdes-i Mária, valamint Szent László és Szent Imre szobra állt, a két utóbbit 2001 szeptemberében ellopták. A napba öltözött asszony feje körül 12 csillagból álló korona látható. A főhajóba bemenet jobbra, Szent Ferenc oltárát láthatjuk, középen a Szent Ferencet ábrázoló festménnyel. Az oltár Turi Ferenc földbirtokos adományából készült 1773-ban. A szemközti oldalon Szent Mihály oltára található, középen a sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázoló festménnyel. Az oltárt Turi Ferenc testvére, Turi Mihály készíttette. A festményeken a Turi család címere található: pajzson ugró szarvas, felette csillag és félhold. A bádogtetővel fedett templomtorony 46 méter magas. Az első írásos felírat a harangokról 1710-ből való. Ekkor két harangja volt a templomnak. Ezt a két harangot az első világháború idején leszerelték és hadi célra elvitték.
A Szent Simon és Júdás Tádé apostolok plébánia legértékesebb román kori emléke a torony alatti nagy, díszes, félkörívű ajtókeret. 1996. június 2-án, Szentháromság napján, az egyházközségben két emléktáblát avattak, amelyeket a templom főbejáratánál helyeztek el. Az egyik márványtábla István pap emlékét örökíti meg, a másik emléktábla P. Damokos Kázmér emlékére készült. Látható még egy-egy elhelyezett tábla, ANDRÁSSY ANTAL a tudós pap és HORVÁTH KÁROLY plébános a gyergyóalfalvi korszerű népiskolai oktatás megteremtőjének a tiszteletükre. A templomban 2021-ben Ft. Jenei János plébános idejében, belső restaurálást végeztek, de felújították a padokat és a szentélyben is átalakítások történtek. A templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A gyergyóalfalvi Szent Simon és Júdás Tádé apostolok plébánia búcsúünnepét október 28-án tartják. Örökös szentségimádási nap: október 07. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Borka Ernő plébános, T. Hanuleac Tamás-segédlelkész végzik, a kántori szolgálatot Bakó Botond-Endre kántor tölti be.
Gyergyóalfalu filiája: BORZONT, Szent István király filia, ugyancsak a gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A faluban 1926-ban iskola-kápolnát építenek Gaál Tamás plébános idején. Tíz év múlva megalakul az első egyháztanács. A templomot 1984–85-ben kibővítik és felújítják. A templom búcsúsünnepét Szent István király ünnepéhez, augusztus 20-hoz közel eső vasárnap tartják. Örökös szentségimádási nap: március 14.
Összeállította: Gábor Anna
