Resicabánya Erdélyben a Krassó-Szörény megye városa, mely a Berzava folyó partján terül el, Temesvártól 106 km-re, 1673-ban említik először. Neve a délszláv Recsica folyócska nevéből ered. Közigazgatásilag Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Secu tartozik hozzá. A Keresztdomb lábánál fekvő Bánság-hegyvidéki város 357 méter tengerszint feletti magasságban van. Az első forrás, amely a konkrét említést tesz róla, a XVII. századból származik. Ebben még Reszinitzaként olvashatunk róla. Területét pontosan nem tudták meghatározni, de napjainkban területileg és közigazgatásilag egységet képez. 1911-előtt külön részek voltak Resicabánya és Resicafalu, mindkét települést katolikus németek alapíthatták.
A település határától nem messze a Berezva területen állt Borfő vára, mely minden bizonnyal a Krassófő-i vár része volt, a XV. században a Német Lovagrend tulajdonát képezte. 1757-ben katolikus németek alapították az első vasolvasztót és ebben az évben húsz Románresica-i családot telepítettek a mai gyár területére, akik a bogsáni üzemnek égettek faszenet. Románresica fölött a kamara 1769-71-ben megalapította Resicabányát, Németresicát. 1848 tavaszán a németresicaiak megalapították a nemzet őrséget a „BÜRGER GARDE” néven. Az üzemet teljes egészében a forradalmi csapatok hadianyag-ellátására alakították át. 1855-ben a vasművet egy osztrák-magyar vasúttársaság vette meg, amely acélt gyártott itt. 1968-ban municipiummá és az akkor létrehozott Krassó-Szörény megye székhelyévé nyilvánították. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásának székhelye volt. Gazdaságban fontos szerepet játszik a kokszolóüzeme, a vízerőműve és hőerőműve is. 1858-ban, az első népszámlálás alkalmából Resiczabánya helységnek 4.650 lakósa volt: 3737 római-katolikus, 802 román-ortodox, 78 lutheránus, 18 görög-katolikus, 12 református, 2 héber, 1 unitárius. Nemzetségek szerint pedig: 2734 német, 808 román, 558 szlovák, 374 cseh, 112 magyar, 26 belga és 2 zsidó. Az üzemek működésének megszűnésével is csökkent a város lakosainak száma, azonban a hullám csúcsa közvetlenül a rendszerváltás utáni időszak egyik legfájdalmasabb érvágás az volt ami a közösséget érintette, a Németországba való kivándorlás hulláma. A 20.000 németből maradt kb. 4.000 fő. A magyarok közül is sokan elmentek. A kivándorlás nem kímélte a közösséget: a fiatalok csoportjának 80 %-a elvándorolt, a házasok közül is sokan kiköltöztek. 2002-re a románok száma lett a domináns, rajtuk kívül él még itt magyar, roma és egyéb nemzetiségű is. Szucher Ervint idézve: „Ami a tegnap szórvány volt, az ma kihalt a magyarság szempontjából. Ami viszont a tegnap tömbnek számított, az holnap könnyűszerrel szórvány lehet.” 2021 július 4-én Resicabányának 250 éves jubileumi évfordulót tartottak és a resicabányai Havas Boldogasszony templomban Pál József Csaba megyéspüspök mutatott be szentmisét, ezek a jubileumi rendezvények minden résztvevő számára emlékezetesek maradnak.
A város látnivalói a Szent János ortodox katedrális, a Mozdony-múzeum és a Római Katolikus templom. A resicai Szent Mária a Havas templom az első romániai Resita katolikus templom. A város régi részén található, az acélművek határolják és egy híd-alagút zárja be, amely segíti a közút keresztezését az ipari tevékenységek acélműveivel, ez Resica legtöbb részén tipikus táj. Resicabánya-i római katolikus közösséget,1770 június 29-én említik, mint Krasóvár Plébániának leánya/filiája, amelyhez 81 ide telepített hívő tartozik: 50 férfi, 1 asszony, 14 gyermek és 5 szolga, többnyire némete, de volt néhány cseh, magyar és román hívő is. Plébániai rangra emelték 1772-ben és első plébánosa Adam Pilzbach Temesvár-Csanád egyházmegyés pap volt. 1777 szeptember 28-án szentelték fel az első plébániai templomot, egyben első resiczai Szűz Mária „ Havasboldogasszony” tiszteletére. Mostani, második templomát pedig 1841-1847-ben építették, az első templom helyén és ugyancsak a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1847 november 25-én. A templom főoltára a keresztre feszített Megváltó alakját ábrázolja, fölötte a szentélyben egy festményen látható Szűz Mária a kis Jézussal a karján, mind templom védőszentje, amely főleg Máriának istenanyai méltóságát hangsúlyozza. A főoltár két oldalán, falfülkékben elhelyezve látható az egyik oldalon Szent József a karján ülő Jézussal, a másik oldalon az Árpád-házi /Turingia-i Szent Erzsébet szobra. A templom hajójában négy mellékoltár van: Jézus Szentséges Szíve, Lourdes-i Szűz Mária, Szent József az ács és Szent Borbála, a bányászok védőszentje. Az eltelt 175 év alatt a hívek igyekeztek templomukat más kedvenc szentekkel gazdagítani: Szent Anna-Jézus nagyanyja, Tadeus Júdás apostol, Páduai Szent Antal, Szent Alajos, Lisieux-i Szent Teréz szobrokkal. 1921-ben újra állították a háború használatára vitt két nagy harangot, azóta a templom örvend újból az öt harangnak.1929-ben lett felszerelve a most is jól működő, kétmanuálos, Temesváron Leopold Wegenstein által gyártott orgona.Jelenlegi orgonista: Christine-Maria Surdu profeszor. 1930-ban az Arad-i Géza Ulrich, akadémia templomi festő öt festménnyel díszítette a templom boltozatát: Názáret-i szent Család, Szent Cecília egyházkórus védőszentje, Dávid-király a hárfás. A resicabányai Havas Boldogasszony plébánia közössége minden év, augusztus 5-e közelebbi vassárnapon, Sancta Maria Maggiore római Bazilika felszentelésének emlékére ünnepli a templombúcsút. A csíkcsomortáni származású Pál József-Csaba temesvári püspök, püspökké szentelése előtt 31 évig volt ennek a közösségnek a lelkipásztora, 2000-től pedig a hegyvidéki főesperesi kerület főesperese lett. A felnőtt és ifjúsági csoportokból nagyobb közösségek születtek. Egyesek a hitoktatásban tevékenykednek. A felnőttcsoportok tagjai vezetik a Szent Vince karitatív csoportot. Ők hozták létre a Katolikus Orvosok Szövetségét, amelynek a szociális tevékenysége elismerést vívott ki. A felnőtt csoport néhány tagja szerkeszti az egyházmegyei többnyelvű havilapot, a Vita Catholica Banatust. Resicabánya hegyvárosi plébánia filiái a következők: Temesfő, Krivaly, Kemenceszék, Szörényordas, Józsavölgy, Tornó és Ferencfalva. Temesfő, Szörényordas és Ferencfalva filiákban havonta tartanak szentmisét. Jelenleg az egész plébániát a filiákat is beleértve összesen 1.770 hívő képezi: 617 román, 585 német, 506 magyar, 37 horvát, 10 roma,7 cseh, 5 bolgár és 3 szlovák. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Palie Veniamin esperes-plébános végzi. Az idén a plébánia hármas jubileumot szeretne megünnepelni éspedig a plébánia alapításának 250-ik évfordulóját, 245-e szentelték fel az első templomot és 175 éve szentelték fel a második templomot. A resicai hegyvárosi Havas Boldogasszony plébánia és filiái a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Hegyvidéki főesperesi kerület, Krassói esperesi kerülethez tartozik.
Összeállította: Gábor Anna
