Zetelaka, a Nagy-Küküllő felső hegyvidéki szakaszán, Székelyudvarhelytől 12 kilométerre, Hargita megyében található községközpont. A szűk völgyben elnyúló, népes halmazfalut a pápai tizedjegyzék 1332-ben Zathalaka néven említi először. Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve. Az egykori telegdi székelyek a 11. század végén, a 12. század első felében népesítették be az akkor lakatlan, erdős Felső-Küküllő vidékét. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára. Régen Cseleházának hívták. Zetelaka 1622-ben szabad székely község kiváltságjogot kapott Bethlen Gábor fejedelemtől. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Zetelaka a fakitermelés, a népi famegmunkálás központja, lakói a zsindelykészítéssel váltak híressé. A településen számos régi tornácos székely ház és székelykapu található. A helyiek még őrzik a tavaszi határkerülés hagyományát. A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. A népviseletek díszítésében is hűen tükröződik a helybéliek tehetsége és leleményessége. Zeteváraljánál duzzasztógát épült, s így jött létre a Zetelaka-i víztároló, melynek szépsége oda vonzza az embereket. Mindezeken túl a látnivalók közül érdemes még megemlíteni Zetevárat, a Madarasi Hargitát, mint a székelyek “Szent Hegyét”, valamint a Római Katolikus Templomot.
Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912-től épül. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1896-ban megszületett a határozat, hogy egy új, nagy templomot építenek, tekintettel arra, hogy a lakosság gyors szaporodása következtében a régi szent hajlék kicsinek bizonyult. A tervet Haberstumph Károly készítette, amely alapján 1913-ban megkezdődik az építkezés, Fekete Béni székelyudvarhelyi építész vezetése mellet. 1914-ben már tető alá került az épület, le is vakolták. 1918. november 26-án éjszaka tragikus körülmények között meghalt Sebestyén Mózes kanonok-plébános, és a szomorú eset következtében nagyon lelassult a templom építése. Így 1921-ig a munkálatok szüneteltek. Végül a templom tovább épült Fuchs Gusztáv plébános idejében és 1923. július 15-én templomszentelés és bérmálás volt, Gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) erdélyi püspök szentelte fel, a Szent Kereszt megtalálása titulussal. A szentélyből előkerült kő dátuma 1615-ből való, amely egy második vagy akár harmadik temploma lehetett a falunak. Egy másik kőtöredék a toronyban található, négykaréjos rozetta-körablak, amely lehetséges, hogy a középkori templomból maradt fenn. A mai templom közvetlen elődjének helyét a templom előtti kereszt jelöli. Az új templom neoromán stílusban épült, 3 hajós, több mint ezer ember befogadására alkalmas; a torony 45 m magas, villámhárítóval és két fióktornyocskával van ellátva. További főbb méretei: belső hossza a szentéllyel együtt 54 m, szélessége a főhajóban 11,87 m, a szentély hossza 12 m, szélessége 11,87 m. A templom főoltára márványból készült, felette egy kereszt a Korpusszal, két mellékoltára van, valamint Szent Antal, Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz szobrok láthatók. Kisboldogasszony napján került sor az új orgona felszentelésére, amely 3 manuálos, 47 regiszteres és 2940 síppal rendelkező.
Az első világháború megfosztotta Zetelakát is a szép szavú harangjaitól. A hívek szíves adakozásából összegyűjtött adományaiból egy 547 kilós harangot szereztek be. Egy 173 kilós harangot pedig a néhai Szabó Gergely volt királybíró gyermeke adományozott. A harangokat Höing Frigyes aradi harangöntő készítette. A harangok 1925. május 23-án érkeztek meg Jakócs Ferenc megyebíró felügyelete mellett. Másnap, május 24-én volt a felszentelés, melyet Fuchs Gusztáv esperes végzett az egész falu jelenlétében. Zetelakán van még egy régi kápolna is, amit már 1772-ben is felújítottak, Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, búcsúját szeptember 8-án tartják. A reformáció idején Oroszhegy-i Péter lelkész megkísérli a falu népét református hitre téríteni, ám sikertelenül, s a hívek a falu elhagyására kényszerítették. Ennek emlékét őrzi az a hagyomány, hogy a székelyudvarhelyi úrnapi búcsús körmenetet a zetelaki keresztalja vezeti.
1907-től a Zsigmond-telepen is van katolikus iskola, amely később megszűnik. 1717-től van katolikus iskola a központban és Tófalván, 1948-ban államosították. Az egyházközségnek az államosított katolikus iskoláit a rendszerváltás után visszakapta a plébánia. Ma, Zetelaka nagy szülöttjének, Boros Fortuna ferences szerzetes, tartományfőnöknek, történésznek és írónak a nevét viseli, tiszteletére mellszobrot állítottak az iskola elé.
A zetelaki Szent Kereszt megtalálása plébánia a Gyulafehérvári Főegyházmegye, székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. 2018 szeptember 8-án a plébános meghívására, Zetelakára érkezett a Szentatya romániai képviselője S.E.R Msgr. dr. Miguel Maury Buendia apostoli nuncius, Italica c. érseke, aki a látogatást követően felszentelte az új orgonát, mely egyben a főegyházmegye legnagyobb orgonája is. A kántori szolgálatot Jakócs Zoltán kántor tölti be. 2013-tól, állandó missziós állapotra törekszik az egyházi szolgálatban Ft. Papp Antal plébános, valamint a 2021-től első szolgálati helyre szóló kinevezést kapott T. László Zsolt újmisés, Zetelaka plébánia segédlelkésze is. 1982-ben a plébániához tartozó filiák, Zeteváralja, Ivó és Síkaszó, helyi lelki egyházközségként leváltak az anyaegyháztól. A zetelaki templom búcsúját május 3-án ünneplik. Örökös szentségimádási nap: március 23.
Összeállította: Gábor Anna
