Jézus tudta, hogy minden beteljesedett. (Jn 19,28)
Megváltó Krisztusom!
Egész életed önátadás volt, mely a Golgota kietlen hegyén, a Kereszt mélypontján csúcsosodott ki. Itt a sötétségbe borult (vö. Lk 23,44) világmindenség gócpontjában - "középen" (Jn 19,18), a Koponyák hegyén (Mk 15,22) - vérző hús-arcod halotti maszkká dermedt. Megdöbbentő, sokak számára mindmáig "megbotránkoztató" (vö. 1Kor 1,23, Mk 14,27) kép ez. Némaságodat hulló vércseppjeid kereső tekintete töri meg: Ádám Hol vagy? (Ter 3,9). A megcsontosodott régi Ádám arcát keresed.
S egyszer csak a feledés földje (Zsolt 88,13) megrendül (Mt 27,51). Fergeteges táncot lejt a kozmosz. A régi és az új Ádám egymásra talál. A Golgota hegye örömében átöleli az Édenkertet. Megfogják egymás kezét, és útra kelnek: az új Sion hegye (Jel 14,1) felé tartanak.
Ettől a pillanattól fogva a Golgota kultikus hely: az Isten és ember közötti találkozás és kommunikáció legnemesebb, legtisztább s legmagasztosabb hegye.
Uram Halálod életre keltette a Golgotát. Már nem a hátborzongató, kísérteties Koponyák hegye, hanem isteni szereteted perspektívájának a hegye. Az új Jeruzsálem küszöbe.
A Golgota az én hegyem is!
Nagypéntek az én napom is!
Önátadásom "itt és most" - ja!
Ámen.
Diósi Dávid
vicerektor
Fotó: ersekseg.ro
