Apja, mint 1o-11 éves lányt elvitte a Szentföldre; s hogy bátorságosabban utazhasson abban a bizonytalan időben, fiúruhába bujtatta. Útközben a tengeren meghalt. A lányát és pénzét hűségesnek gondolt kisérő szolgájára bízta. Ez a tengerparton Akkóban elszökött. A magára maradt lányt egy jó ember irgalomból Jeruzsálembe vitte; itt a templomosok szállójában töltött egy évet, közben egy földije és távoli rokona akadt rá s vele visszament hazájába, Kölnbe. Közvetlenül a cél előtt ez a rokon is meghalt, a lány - mindig fiúruhában - egy előkelő apátot elkísért Rómába, hol az apátnak hivatalos dolga volt. Hogy azonban az ellenséges császár kémeit elkerüljék, Hildegund gyalogszerrel járt, kifúrt botjában az okmányokkal ; az apát előre lovagolt. Nürnberg közelében egy erdőben egy idegen átmenetileg zsákot bízott Hildegundra. Ez azonban lopott jószág volt, a tolvaj űzői elől menekült ezzel a csellel. Hildegundot elfogták és mivel a lopott holmit nála találták, föl akarták akasztani. A gyóntatópapnak fölfedte kilétét, s az ő sürgetésére elfogták az igazi tohajt. Hildegund megmenekült, Veronában találkozott az apáttal, elkísérte Rómába és azután haza, és Speyerben kezdett hittudományt tanulni. Itt lstentől intelmet kapott, hogy Schönauban cisztercita lesz és egy éven belül boldog halált hal. Csakugyan egy társával jelentkezett, s mert férfiúnak gondolták, minden nehézség nélkül fölvették. Mint novicius nagyon buzgó volt, a novíciusmesternek minden tanítását és intelmét a leghűségesebben teljesítette. Nemsokára azonban tüdővérzést:" támadt és meghalt · novíciusmesterének keze alatt, aki a hagyomány szerint megírta csodálatos életét.
Forrás: Schütz Antal - A szentek élete, II. kötetSzent Hildegund szűz
