A hét plébániája: CSÍKSOMLYÓ – KEGYTEMPLOM ÉS FERENCES KOLOSTOR

Csíkszeredától 3 km-re, Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda település része, a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. A gótikus templom építésében a hívek mellett jelentős segítséget nyújtott a ferenceseknek Hunyadi János erdélyi vajda, hálából Istennek a törökök fölött aratott győzelemért (1442). Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították, és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Ezt követően lebontották, és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A Szeplőtelen Szűzanya karján a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb alkotása. A juharfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. A szószék már a XIX. század első felében elkészült. A mellékoltárok a következők: Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Anna, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára látható. Külön értéket képvisel a templomban a stallum a szentélyben és a szószék a templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal készítette 1831-ben, melynek legfontosabb bútora az orgona (1931-ben épült a mai formájában). A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lévő domborművek, alkotójuk Vincefi Sándor szobrászművész. A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll. A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadi-zászló, a győzelem jelképe volt. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal, a kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecília. Mivel ősi búcsújáróhely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 3-án, XII. Piusz pápa a templomot Basilica Minor (Kisbazilika) rangra emelte. A moldovai és a székelyföldi ferencesek között az összekötő kolostor a csíksomlyói volt. A templom építésével egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. A pünkösdszombati búcsús ünnepi szentmisét a Kissomlyó és Nagysomlyó hegyének nyergébe a Hármashalom oltár építményén mutatják be. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűl össze, mivel a Szűzanya haza várja gyermekeit.

2019. június 1. – egy nap mely aranybetűkkel vésődik a Csíksomlyói Kegyhely, a Szé-kelység és nem utolsó sorban Erdély történetébe. Ezen a napon látogatta meg Őszentsége Ferenc pápa a Szűzanya Csíksomlyói Kegyhelyét. A zord időjárás ellenére hívek tízezrei zarándokoltak a Kis- és Nagy Somlyó hegyek közti nyeregbe. A Hármashalom oltárról a katolikus egyház feje így szólt a székely és erdélyi magyar katolikusokhoz: “Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csaló-dást. Járjunk együtt, járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az evangélium legyen a kovász, amely képes áthatni mindent és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével” Ferenc pápa aranyrózsával ajándékozta meg a csíksomlyói Szűzanyát, ezáltal is kifejezve Mária-tiszteletét. Az aranyrózsát a kegytemplomban a kegyszobor oldalán helyezték el, így a zarándo-kok megcsodálhatják azt. 2021-ben a kegytemplomban kiállítást rendeztek, a Szentatya látogatásának tiszteletére ,amely kifejezi egyfelől az erdélyiek háláját, amiért Isten gyermekei lehetnek és a Katolikus Egyházhoz tartoznak, másrészt azt a hálát, amit a Szentatya Csíksomlyón tett látogatásáért érez a nép.

A Csíksomlyó, kegytemplom és ferences kolostor a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepe, Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án van. Örökös szentségimádási nap: május 20. A kántori szolgálatot Bíró János, kántor-karnagy tölti be.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment