A hét plébániája: KÜRTÖS

Kürtös város (románul Curtici), egy Arad megyei város, amely 17 kilométerre fekszik Arad megye megyeszékhelyétől, Aradtól és Arad megye nyugati részén a legfontosabb vasúti csomópont Közép-Európa és Nyugat-Románia között. A település területi szomszédjai észak nyugaton Magyarország, északon Mácsa települése, keleten Simánd község, délen Sofronya és Szentpál települések, nyugaton pedig Kisiratos. Neve a magyar Kürt törzsnévből eredhet, de lehet, hogy a lakói kürtösök voltak. 1519-ben Kurteghaza néven említik. A település középkorban már létezett, és valószínűleg templomos hely volt. A nagyváradi görög-katolikus sematizmusban bejegyzett adatok szerint, a falu megjelenésétől létezett már a magyar közösség, több száz magyar lakósa volt. A falutól nyugatra található, 1913-ból, Somogyi Gyula munkája szerint az Arad vármegye közösségeinek a leírása, az almási grófokhoz tartozott a magyar jobbágyközösség, amely később Kisiratosra és Dombegyházára vándoroltak. A magyar lakóságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el. 1751-ben Kászoni Andrásé lett a bírtok jelentős része, 1772-ben felépítette a helység katolikus templomát, ezt bizonyítja az emléktábla felirata is. Az 1968-as adminisztratív-területi rendeződést követően Kürtös települése városnak lett nyilvánítva. A XVIII. században nagyrészt románokkal telepítették újra, így 1910-ben a 8298 lakosából 5928 román volt, magyar 2166 és német pedig 180 fő. A település lakosságszáma a 2011-es népszámlálásnak megfelelően 7453 fő. 1992-ben Kisiratossal együtt 9987 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Arad járásához tartozott. 1944 szeptemberében Kürtös határában súlyos harcok folytak az Arad felől hátráló magyar honvédcsapatok, az 1. magyar páncéloshadosztály és a szovjet 18. harckocsihadtest csapatai között. A harcokban hősi halált haltak közül mind egy negyven magyar katonát a kürtösi katolikus temetőben helyeztek örök nyugalomra. Az itt eltemetettek között nyugszik Duska József százados, valamint testvérbátyja is Duska László. A katonák nyugalmát év tizedekig semmi sem háborgatta. 2010 őszén a helyi önkormányzat megbízásából a település halastavát kikotórták és az iszapot a katolikus temető kerítését megbontva több méter magasan annak régi magyar sírjaira és a katonasírokra hordták. Mi több a régi sírok egy részén utat alakítottak ki. A katolikus temető körüli botrány miatt 2011. április 6-án a temetőben lakossági fórumot tartott a település magyar lakóinak egy csoportja. A falu nevezetességei közé tartozik: a településtől keletre elhaladó szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala és a római katolikus temploma.

A Kürtösi Római Katolikus templomot 1772-ben építtette Kászoni András gróf, és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Ez látható a templom főoltárán is, az egy élő és igaz Isten misztériuma: Atya, Fiú és Szentlélek, három személy egyetlen lényegben. A főoltárt a Tirol-i Ferdinand Stuflesser mester készítette. A főoltárkép jobb oldalán Jézus Szíve és baloldalán pedig a Szűz Mária oltárképek láthatók, valamint egy Szent Antal szobor is díszíti a templom belsejét. A templomnak két harangja hívja híveit és imára buzdítja a templomban. A templom alagsorában lévő kis kriptában neves személyiségek vannak eltemetve, Rajkai Friebeisz Lajos és Miklós feleségeikkel együtt, vagyis a Kászoni család örökösei. Később a kripta a templom új melléképületének része lett amely a kis sekrestye bővítésével épült, ez a gyermekek részére, a vallási órák megtartására szolgált. A kürtösi templom mindig is a katolikus plébániák fiókja volt a szomszédos helységeknek, 1920 óta az anyakönyvezések a kisiratosi plébánián történik, amelyhez jelenleg is tartozik. 2022-ben megtörtént a templom külső-belső felújítása a falu híveinek örömére, újra megáldásra a templom búcsúja alkalmából a Temesvári Egyházmegye Pál József-Csaba megyéspüspöke újra megáldja. 2022-ben ünneplik a templom 250 éves évfordulóját is. Kürtös egyházilag Kisiratoshoz tartozik, oldallagosan ellátó plébániája, de Kürtös filiájaként említjük meg Mácsa és Szentmártont is.

Egyházilag a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesi, Aradi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Zilahi András plébános végzi, a kántori szolgálatot Piklor-Pusa László tölti be. A Kürtös-i Szentháromság templom búcsúját Szentháromság vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment