Úrnapja

Pünkösd után a 2. csütörtök, Úrnapjának eredeti helye. Logikus is ez, hiszen az ünnep kapcsolatban van Nagycsütörtökkel. Ekkor történt az Oltáriszentség alapítása, ám a Nagyhéten a sok gazdag ünnep közt megoszló figyelem nem teszi lehetővé azt a fajta teljes odaadást, melyet az Eucharisztia iránti szeretet gyújt az ember szívében.

Ezért az Egyház a húsvéti idő után külön is hálát ad ezért a csodálatos ajándékért. Mi egy régebbi áthelyezés miatt nem csütörtökön, hanem az azt követő vasárnap ünnepeljük.

Az ünnep keletkezése a XII. századra megy vissza, amikor többfajta eretnekség is rombolta a hit alapjait, de közben egyre jobban fellendült az Eucharisztia kultusz. Ennek egyik gyümölcseként 1200 körül Párizsban bevezették az Úrfelmutatást a szentmisében. Ezek után Krisztus egy ágostonrendi apácának, Szent Juliannának magán kinyilatkoztatásban adta tudtul kérését, miszerint az Eucharisztia titkát külön egyházi ünneppel is ünnepeljék. Ez ügyben IV. Orbán pápa eleinte habozott, ám egy csoda, meggyőzte őt. A pápa ezek után megbízta Aquinói Szent Tamást, korának legnagyobb domonkos tudósát, hogy alkossa meg az ünnep zsolozsmájának és miséjének szövegeit. Ennek ő örömmel eleget is tett, majd a pápa elrendelte az ünnepet, 1264-ben. A mai napig is, ezeket, a szép szövegeket halljuk az Úrnap-i liturgiában.

Úrnapi körmenetről, először 1279 tájékáról van adatunk Az ünnep nevéhez adalékként még megemlíthető, hogy júl. 1-én volt az ún. Jézus Vére ünnep, melyet a II. Vatikáni Zsinat Úrnapjához csatolt, így lett az ünnep teljes neve: Krisztus szent testének és vérének ünnepe.

Ez a történet szép példája annak, hogy milyen csodálatosan alakítja a Szentlélek Isten ünnepeinket, mi mindent felhasznál annak érdekében, hogy teljes és valóban Istentől jövő legyen a liturgia.

Ám ehhez a mi hozzájárulásainkat is kéri. Szép ünneplésünk a válasz.

Úrnapján adódó lehetőségek

Lehetőleg vegyünk részt az Úrnapi körmeneten. Ilyenkor kérjük Istent, hogy legyen jelen világi életünkben is, áldjon meg minket mindenütt. De szembesül a világ is Krisztus szeretetével, a ténnyel, hogy Ő rejtve, de valóságosan van jelen a kenyér és a bor színe alatt.

Régebben a hívők azon versenyeztek ilyenkor, hogy ki tud szebb és illőbb díszítést készíteni az utakra és a házakra. Templomainkban is több ilyenkor a virág. Tegyük szebbé környezetünket!

Figyeljünk azokra a szép szövegekre, amiket az Egyház ilyenkor a liturgiában használ.

Most ezen a héten gondoljunk térdhajtásunkra. Milyen? Néha kicsit komikus az a sokféleség melyekkel templomba lépéskor találkozunk Mindig jobb térddel végezzük a térdhajtást! A jobb oldalnak szimbolikus jelentése van. A szép térdhajtás is hitvallás. Egy Atya mesélte, hivatásának születését ennek köszönheti. Látta úgy térdet hajtani a plébánosát, hogy abból tudta, ott VALAKI van.

Úrnapjának hetében pedig olvassunk ezzel kapcsolatos sorokat. Elsősorban János evangéliumának 6. fejezetét, a kafarnaumi beszédet, melyből megismerjük az Eucharisztia jelentőségét, illetve az előbb említett himnuszokat.

„Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön- örökké”. Amen.

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment