Nagyváradtól 31 km-re, északra, az Ér bal partján fekszik, egy 6500 lelket számláló községközpont Bihar megyében. A község néhány kilométerre található a magyar-román határtól, közvetlen összeköttetése van közúton a Létavértes és Székelyhíd határátkelővel. 1291-ben Gyozeg néven említik először. A falu eredetileg valószínűleg nem a mai helyén állott. A község nevének eredetét több legenda magyarázza, melyek kiegészítik a tudományos magyarázatot. A legenda szerint a térség mocsárvilágának egyik szigetén egy diófa állt, melybe szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok ráakaszthassák tarisznyájukat. A „dió-szeg” környékén később település alakult. Történelmi tények szerint a szomszédos Egyed monostorának lakói a törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt „szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztak létre. A név eredete is diós szegre, zugra utal. A helység román megnevezése a magyarból származik, Diosig. Diószegen már Trianon óta rendeznek ősszel szüreti bált. A borospincék az előnyösebb fekvésű, szomszédos Kisjanka határán találhatók. Ezt a területet nevezzük Padaljának, vagy a régi öregek szóbeszéde szerint, Tessék Sornak. A községnek egyfajta büszkesége e pincesor különleges egyedi világa. Bár sok minden változott, sok pince cserélt gazdát, hatalmas szőlőhegyek tűntek el nyomtalanul, mégis a Padalja örök tanúja marad az érmelléki Bihardiószeg egykori és jelenlegi borkultúrájának.
1277-ben birtokosa a Gutkeled nembeli Drug fia Péter a lerombolt egyedi monostor köveiből tornyot építtetett, ezt 1310 körül Kopasz nádor lerombolta. A lerombolt torony köveiből várkastély épült, amely 1719-ben már rom volt, valószínűleg a mai református templom helyén állt. 1551. február 3-án I. Ferdinánd követei és Fráter György itt kezdték meg a tárgyalásokat Erdély átadásáról. Miközben 1703. júliusában Rákóczi seregei átkeltek a Tiszán, Diószegen Bóné András és Gödény Pál vezetésével felkelés tört ki. A felkelők elfoglalták a várat, majd később csatlakoztak Rákóczihoz. 1910-ben 6269 lakosából 6206 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott. 2003-ban Bihardiószeg községből kivált Biharfélegyháza. Irinyi János, magyar vegyészt, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálóját Bihardiószegen keresztelték ortodoxnak, illetve apja halálesetét is itt jegyezték be. A templom, amelyben keresztelték 1783-1868 közt állt a diószegi református templommal szemben. Bocskai István és hajdúi 1604. október 15-én az Álmosd és Bihardiószeg közötti Nyúzóvölgyben győzelmet arattak a császári sereg felett. Ez a győzelem volt az első sikere az 1526 után három részre osztott magyarságnak. Ennek emlékére augusztus hónapban rendezik meg a Nyúzóvölgyi Vallási-, Művelődési-és Történeti Népünnepély-és csataimitációt, ahol anno Bocskai is a kardját forgatta. A bihardiószegi Zichy-kastélyt az 1700-as évek legelején építették. Mára már műemléképületté van nyilvánítva. Az ingatlan építését egy holland származású császári ezredes kezdte el. A négyszögben záródó, klasszicista stílusú kastély zárt belső udvarában cserjék, fák találhatóak. Nemcsak a közösségi szórakozást segítő, nagy bálteremnek adott helyet, de az elcsendesedésre alkalmat nyújtó kápolnának is. Szent Orbán tiszteletére avattak emléktáblát a diószegi Nagyhegyen, ahol a hét végi borfesztivál már népünnepéllyé terebélyesedett. A török hódoltság után az itt birtokokat szerző két német család uradalmi központjában kisebb katolikus közösség alakult, mely majd csak a 19. század második felére vált jelentősebbé. A ma is létező plébániaépületet 1725-ben építették a földesurak, uradalmi káplánság céljaira. A zömmel németajkú hívek pasztorációját 1727-től a váradi kolostoruk kötelékébe tartozó kapucinus atyák látták el 1772-ig. Ekkor létesült a plébánia, melyet egyházmegyés világi papok vezettek és melynek közössége a 19. századra magyar ajkúvá vált. Templomát 1936-ban építették, mindaddig az uradalmi kastélyban lévő kápolna volt a miséző hely. Kegyurai a helyi birtokos családok voltak. A templom főoltára Szűz Mária világkirálynőjét ábrázolja. Általában szép számmal vannak azok a helybeliek, akik szívesen elmennek vasárnaponként a templomba gyakorolni a hitüket, s ez is egy jó alkalom arra, hogy az emberek találkozzanak.
A Diószegi Plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székelyhídi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a kis közösségnek Ft. Bakos Gábor plébános végzi. A templom búcsúján, ünnepi beszédekben kihangsúlyozzák Mária földi és mennyei lényegét, az édesanya feladatának szerepét a családban, az életben. Máriának, az Istenanyának a hallgatás, a tűrés példaképének jutalma az volt, hogy „halála” után az egyház égi királynőjévé lett. Ünnepét az egyház augusztus 22-én tartja. Örökös szentségimádási nap: április második vasárnapja.
Összeállította: Gábor Anna
