Kovászna megyében a háromszéki medencének a Bodok- és Ojtozi-hegység vonulatai által közrezárt északi részén a Perkő-hegység keleti oldalán található, Kézdivásárhelytől 9 km-re, a Kézdivásárhely-Esztelnek-Lemhényi út mentén. A falu a XIV. században, 1332-ben az írásokban Polyán néven szerepelt, jelentése erdei tisztás. Területe ősidők óta lakott. A falu valószínűleg a Kászon völgyében Szentjános dűlőben alakult ki, ahol egy kápolna romjai is láthatók, ahová 2000-ben emlékmű épült, majd alább a Perkőhöz tartozó Bolygó nevű helyre települt, végül mai helyére költözött. A falunak már 1332-ben is volt temploma, melynek helye nem ismert. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Az egyházközség története szorosan összefügg a falu történelmével. Kézdiszentkereszt legelső települése a katrosai út jobb oldalán levő, mai Szent János dűlőbe tehető. A mai templom elődjét 1798-ban kezdték építeni, gótikus stílusban, 1802-re készült el, de a földrengés teljesen megrongálta. 1811-re építették föl újra a templomot. Méretei: 35 m hosszú, 10,5 m széles, 12 m magas. A torony 35 m magas, valamikor külön épült, de a javítások alkalmával összeépítették a templommal, amiből kifolyólag földrengésekkor ezt gyakran megrongálta. Az 1990-es földrengés után nyerte el a mai formáját. A nagyharang 1926-ban készült a Szentkereszt tiszteletére. Az 1848-1849-es önvédelmi harcok idején elvitték a régi nagyharangot és beolvasztották, kb. 680 kg volt. A kis harang 1648-ból maradt fenn, 1949-ben újraöntötték. Méretei: 54 cm magas, az átmérője 65 cm, 2,05 cm a kerülete. Felirata: „Újjáöntetett a kézdiszentkereszti hívek adományából az Úrnak 1949-dik évében. Andreas Paksa. Szeben.” A főoltár 1717-ben készült, barokk stílusban. Építménye faragott, festett és aranyozott. A tabernákulum két oldalán egy-egy ezüst csavart oszlop található, arany fejezettel. Az oltáron Szent István és Szent László rövid mentéjű, csizmás, koronás, és a királyi jelvényekkel ellátott szobrai láthatók. A középső fülkében, íves fára feszített olajképen, vörös ruhában, hermelin palástban, koronás fejdísszel a fején Szent Ilona áll. Kezében nagy, barna fakeresztet tart, mögötte Jeruzsálem képe látható. Szent Ilonától balra kerek, hercegi koronás pajzs, rajta Erdély címere. Szent Ilonától jobbra, szintén koronás pajzsban a magyar címer található, alatta és fölötte felirat. Az oltár közepén, arany levélkeretben a donációs felirat olvasható. A felső részben egy olajkép a Golgotát eleveníti meg Máriával és János apostollal. Az oltár két oldalán Szent Imre és Árpád-házi Szent Erzsébet látható. Az oltár jobb és bal oldalán található a Szűz Mária és a Jézus Szíve szobor, mindkettő egy-egy kőoszlopra helyezve. Mária szobra a XVIII. századból származik, fa alapanyagból készült a kék glóbuson álló alak, s a glóbusra a kígyó tekeredik. Mária a jobb lábával a kígyó fejére, a ballal pedig a holdsarlóra tapos. Fehér ruhát, arany szegélyes kék palástot visel, és fölfelé tekint. A Jézus Szíve szobor a XIX. századból származik, ugyancsak faanyagból készült. A középkorban az Oltáriszentséget a falba beépített tabernákulumban őrizték, miután átkerült a főoltárra a tabernákulum, az új templom építésekor beépítették a templomot körülvevő kerítésbe. 1970-ben, a kerítésjavítás alkalmával került elő a hajdani templom fali tabernákuluma. Gótikus stílusú, akárcsak a korábban előkerült portálé darab, a szentélyben látható, méretei, 80 cm magas és 60 cm széles, a XVI. században készült, faragott mészkőből. Az 1990-es földrengést követően került elő a templom oldalbejáratának falából, amelyet aztán a kézdiszentléleki Bartalis testvérek javítottak ki. A medence külső oldalán 11 íves záródású levél látható. Fölötte, széles sávban, két sima borda közt fekvő, szív alakú palmettasor. A kézdiszentléleki Bartalisok készítették, egy teljes kőtömbből. Rajta úgyszintén a keresztelő medence motívumai láthatók. Alapja diófa rönkből készült. Méretei: 1,80 cm hosszú, 0,95 cm széles és 30 cm vastagságú. Tömege kb. 1850 kg. 2005-ben készült el az egyetlen mellékoltár, amely év közben a lourdes-i, karácsonykor születési barlang, húsvétkor föltámadási sír. Fölötte a Laub testvérek által készített kőkereszt látható. Az orgona, 1906-ban készült Budapesten, a Rieger fivérek orgonaépítő műhelyében. A XVI. századtól 1948-ig katolikus iskolája volt, az épületben ma 1–8. osztályos állami iskola működik.
A Szent Kereszt megtalálása plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot teljesít Ft. Tódor Attila plébános és a kántori szolgálatot Czika László kántor tölti be. A falu búcsús ünnepét május 3-án tartják. Örökös szentségimádási nap: november 29.
Kézdiszentkeresztről látják el Bélafalvát. A Szent Adalbert püspök és vértanú, oldallagosan ellátott plébánia a Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Adalbertnek ajánlott templom gótikus bejárói az épület középkori eredetére utalnak; a különálló harangtorony 1802-ben épült. A templom szentélye a 15. században épült gótikus stílusban. A mostani templomot 1756-ban, Antal Albert polyáni plébános idejében emelték. A plébánia búcsús ünnepét Szent Adalbert püspök napján április 23-án tartják. Örökös szentségimádási nap: november 30.
Összeállította: Gábor Anna
