Búzásbesenyő falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Kerelőszentpál községhez tartozik. Marosvásárhelytől 21 km-re délnyugatra, 330 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik. Búzásbesenyő kialakulásának pontos folyamatát nem ismerjük. Neve a besenyőkhöz kapcsolódik XI–XII. századi település lehet. Bizonyos, hogy a neve, Besenen, először egy 1349. július 8-án kelt oklevélben jelent meg. A XVIII. század elején megjelent a ma is használt előneve, a Búzás jelző. Középkori templomáról nincs adat. 1724-ben a katolikusok azon a címen kísérelték meg visszaszerezni a templomot, hogy egykor katolikus volt. 1724-ben vissza is foglalták, de hét nappal később a reformátusok fegyveresen újra visszaszerezték. Három nap elteltével újra a katolikusoké lett, de a gubernium a reformátusok javára döntött, és azóta is az övék. A katolikusok 1785-ben kis fakápolnát építettek Horváth Miklós birtokán, Szent Kereszt tiszteletére. 1892-ben Veress Lajos kerelőszentpáli plébános azt írta Lönhárt Ferenc püspöknek, hogy a kápolnát az ige tartja. Püspöki segítséggel és hívek bőkezű adományaival új templomot építettek.
1897. október 24-én Kovács Ferenc apát-főesperes felszentelte az újjáépített templomot és az iskolát. 1976-ban, Petres Károly plébánosága idejében, szép, nagy templommá bővítették a hívek számára már kicsinek bizonyult. 1965-ig Kerelőszentpál filiája volt. 1968-ban önálló plébániává szerveződött dr. Jakab Antal első plébános szervezésében. A templom Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére lett felszentelve, főoltárán a nagykereszt látható a korpusszal. 2013. december 15-én, advent III. vasárnapján a szentmise keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megszentelte a búzásbesenyői római katolikus templom új orgonáját. Az új orgona függesztett pedálos, sípok száma 448, legkisebb 16 mm, a legnagyobb pedig 1,30 méter. Homlokzatban: Principal és Gedacht sípsór található. Az ünnepi szentmisén Molnár Tünde orgonaművész szólaltatta meg először az új orgonát.
A templommal szemben látható Jakab Antal-szobra, amelyet a templombúcsú és a falunapok alkalmával mindig megkoszorúznak. A helyi közösség töretlenül őrzi emlékét, és tiszteli személyét, hiszen a gyergyói származású püspöknek rengeteget köszönhetnek. A besenyőiek olyannyira ápolják emlékét, hogy 2017-ben a Jakab Antal emlékdíjat is átvehették. A búzásbesenyői római katolikus közösség önállóságának 50.jubileumi évére 2018-ban emléktáblát állítottak az egyházközség hívei. A plébánia bejáratánál elhelyezett emléktáblát a Szent Kereszt felmagasztalása templombúcsú alkalmával Oláh Dénes főesperes megáldotta. A búcsú estéjén megszervezték az első búcsús jótékonysági kosaras bált, ahol adományokat gyűjtöttek a templom tetőszerkezetének javítására. Az egyházkösség figyel arra, hogy emléket állítson minden jubileumnak. Ilyen például a templomuk építésének 120. (1897-2017) vagy kibővítésének (1987-2017) 30. Évfordulójára. Ennek kapcsán jelent meg 2017-ben a Katolikus Egyházközség és Hitélet Búzásbesenyőben című tanulmánykötet.
A búzásbesenyői Szent Kereszt felmagasztalása Plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Küküllői főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg Ft. Ifj. Czikó László plébános végzi az egyházi szolgálatot, a kántori teendőket vasár- és ünnepnaponként Tóth Nimród Norbert kántor tölti be. A Szent Kereszt felmagasztalása búcsúünnepet a szeptember 14-hez legközelebb eső szombaton tartják. Ez a búcsú mindig emlékezteti a falu közösségét, és a szomszédos falvak lakosságát a múltban szerzetesek által létrehozott és vezetett egyházközségre. A templom előtti útkereszteződés közepén lévő kereszt tükrözi azt az időt, amikor a híveknek - templom hiányában, itt kellett imádkozniuk és szentmisén részt venniük. A megpróbáltatások emlékeztető jele ugyanakkor azt a töretlen hűséget is emlékezetbe idézi, melyben Isten és az egyház népeként fejlődött a búzásbesenyői katolikus közössége az idők folyamán. Örökös szentségimádási nap: december 06.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment