Kovászna megyében, a Felső-Háromszéki medence északnyugati szögletében fekszik Torja, a hason-nevű patak mentén, Kézdivásárhely közvetlen közelében. Három hegyvonulat előterében helyezkedik el: délnyugaton és délen a Bodoki-hegység, nyugat és északnyugat felől a Csomád hegytömb, észak felől pedig a Torjai-hegység húzódik. Torja valamikor két külön település volt ,Altorja és Feltorja községek a középkor folyamán külön-külön települést alkottak, csak 1899-ben egyesítették őket Torja néven.1307-ben Thoria néven említik először. Altorján áll az Apor család XVII. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Római katolikus temploma román kori eredetű erődtemplom XV. századi védőfallal. A templomot az 1802-ős évi földrengés után lebontották, csak a tornya maradt meg, a többi részt újjáépítették, védőfalait alacsonyították. Látnivalók még a faluban: az Apor-kúria, ami a 17. században épült, 1820 körül klasszicista stílusban bővítették, valamint a református temploma, amelyet 1728-ban építettek. A falu híres szülöttei: Apor Péter történetíró (1676), Apor Károly író (1815), a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapító elnöke, Apor Gábor miniszteri tanácsos, államtitkár, valamint Kálnoky Sándor honvéd alezredes (1810). Altorja templomának védőszentje Szent Miklós, az 1479-es évi oklevélben a helységet Szent Miklós Torjának is nevezték, a két Torját összekötő magaslatot pedig Szent Ilonának. A hagyomány szerint a reformáció terjedésekor, Ikafalváról hittérítők érkeztek Felsőtorjára, de Apor Ilona visszatérésre kényszeríttette őket, ez lehet a Szent Ilona legenda alapja. Az Altorja-i Szent Miklós római katolikus templomot már 1332-ban említik. A Szent Miklós-templomtól kapta nevét a domb is, amelyen emelkedik. Altorján a XIII. századi katolikus Szent Miklós erődtemplom, az 1822. évi földrengés után lebontják. A földrengés után teljesen új templomot építettek 1823–31 között, a régi templomnak csak a tornyát hagyták meg. A torony 1654-ben épült Rákóczi György idejében. Erre utal az oldalára függesztett, latin nyelvű, kőbe vésett felirat. Az alatta levő két henger tagozatú köríves ajtó román kori eredetről tanúskodik, az ajtó szemöldökén 1623 évszám van bevésve. Ez az ajtókeret hasonló a csíksomlyói Szent Péter-temploméhoz. Itt található a XVIII. századból egy darab fából faragott feszület ember nagyságú Krisztussal, amely egyedi egész Erdélyben. Az 1757-ből származó keresztelőkút, a régi templom főoltárának egyik kazettás darabja.
A főoltárkép Szent Miklóst püspöki díszöltözetben ábrázolja. A XVI. századból való harangját 1916-ban elvitték. Új harangjait 1923-ban öntötték. A régi templomból az 1990-es próbaásatások alkalmával bordaelemek és boltozótéglák kerültek felszínre. Kívül 1927-ben, illetve 1970-ben javították a templomot, belül pedig 1954 és 1970-es években. Lélekszáma a legfrissebb adatok szerint 1137 fő. A Torja vizének teraszán áll a honfoglaló Árpád egészalakos szobra, az altorjai általános iskolája a Jókai Mór nevet vette fel. A község központjában, Középtorján áll a községháza, előterében emelkedik a millecentenáriumi emlékkopjafa. Egy szádokfa, életfának is nevezik, erre helyezik el a község újszülöttjeinek neveit táblába vésve és őrzik meg az utókornak. Altorján, a főút bal oldalán látható az Apor család neogótikus sírkápolnája, a Mária-kápolna, melyet a XIX. század első felében, némely feljegyzések szerint 1831-ben vagy 1846-ban építettek, illetve szenteltek fel. A kápolna alatti kriptában nyugszik az Apor család számos leszármazottja. Nemrég előkerült báró Apor Vilmos püspök végrendelete, amelyben arról hagyakozik, hogy a Mária-kápolna a hozzá tartozó földterületekkel együtt kerüljön a római katolikus egyház tulajdonába, a tulajdoncserébe báró Apor Csaba is beleegyezett. Minden évben a Mária Neve kápolna búcsúját szeptember 12-hez közel eső vasárnap tartják. Az egyháznak nagy támogatója volt az Apor család. Ebből a családból származott az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspök (1892–1945). A jelenkori történelme hasonló a többi egyházközséghez: kevesebb az egyházi esküvő, keresztelő, de több az elhalálozás. Jobbára katolikus, székely-magyar közösség, szép és dicséretes egyházi és népi hagyományokkal. A vasárnapi szentmisére a karácsonyi húsvéti búcsús és örökös szentségimádási napon a hívek több mind fele jön el a templomba és szentségekhez is járulnak. 2018-19-ben a templomot újra fedték, 2021-22-ben sikerült a templom belsejét is teljesen felújítani, mindehez a hívek adománya a helyi és megyei tanács mellett a magyar kormány is nyújtott támogatást.
A Szent Miklós műemléktemplom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Hatos Mihály plébános végzi, a kántori szolgálatot Pál László tölti be. A búcsúját, Szent Miklósnak a templom védőszentjének ünnepén, december 6-hoz közel eső vasárnap tartják. Örökös szentségimádási nap: november 23.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment