Harmatozzatok egek, onnan felülről, és tri, felhők, hullassátok az igazat (Iz 45,8
Valószínűleg gyakran gondolkodunk azon, hogy vajon milyen lesz a mennyország, amikor a földi utunk véget ér. Mindannyiunknak megvan a maga elképzelése erről. A mai olvasmányban azonban azt olvassuk, hogy az ég és a föld között mindig is nyilvánvaló kapcsolat volt, hiszen - amikor még semmi sem volt - Isten megteremtette az eget és a földet az első napon, és a kettőt együtt alkotta meg. Látjuk, hogy minden a mennyből, Istentől származik. Isten mindent megad nekünk, de a földnek, vagyis nekünk, embereknek, meg kell nyitnunk a szívünket, hogy befogadjuk mindezen ajándékokat. És minden, amit Istentől kapunk, jó, mert Isten maga is jó, és szereti az igazságosságot. Törekedjünk arra, hogy az ő akaratát teljesítsük, hogy közelebb kerüljünk hozzá, mert ez növelni fogja az iránta való szeretetünket és a belé vetett hitünket. Minden, amit nekünk ad, az üdvösséghez vezet, mert Isten azt akarja, hogy mindannyian üdvözüljünk.
Elmélkedjünk egy kicsit az ég és a föld közötti kapcsolatról, és nézzük meg, hogy ez a kapcsolat és közösség hogyan van jelen az életünkben, az Istennel és egymással való személyes kapcsolatunkban. És ebben az adventi időszakban összpontosítsunk erre, tegyünk azért, hogy ez növekedjen és mindannyiunkat elérjen.
Karnel Mario-Cristian II. évfolyam, Stájerlakanina
