Miután befejeződött egy tanfolyamunk Dél-Afrikában, a kikötőváros felé autózva megálltunk az egyik kis településen egy ódon hangulatú üzletnél. Volt ott minden: házi készítésű lekvárok, szerszámok, kerámia; kosarakban régi könyvek, használt ruha – kincsesbánya a leleményeseknek, a kíváncsiaknak és a felfedezőknek. Kint pedig, a ház falához támasztva, ezen az augusztusi napon, egy nagy karácsonyfa állt. Bádoglemezből készült, és csillagok, holdak, szívecskék lógtak rajta. Valakinek fontos volt, hogy egészen egyedi karácsonyfát készítsen magának, fenyőágak, gyertyák és karácsonyfatalp nélkül.
A karácsonyhoz ezek nem szükségesek. A karácsonyhoz rám van szükség. Mert a karácsonyban Isten engem érint.
És amikor Isten megérint, mindig karácsony van. Ezért nem lehet a karácsonyt megvásárolni – a karácsony házi készítésű. Nem „egy kaptafára” készül. Minden karácsony egészen egyedi, páratlan, személyes. Mert Isten nekem készíti. A karácsony kézműves ajándék – Istentől nekem. Nem futószalagon gyártják, nem tömegáru. Mi a karácsonyom, az én szent éjem? – Isten emberré lesz – bennem.
Az, hogy a karácsony megtörténik-e, nem attól függ, hogy mindent elintéztem-e, amit akartam. A karácsony valóra válik – és az összes előkészület csak segítség lehet abban, hogy megvalósulhasson. A karácsonyt ajándékba kapom. De az én feladatom, hogy kibontsam az ajándékot és megnézzem. Éreznem kell, hogy a karácsony nekem szól. Ha megsejtem, hogy üzenete rám vonatkozik, hogy Isten értem lett emberré és minden utamon velem jár – akkor valósulhat meg a karácsony. A karácsony akkor tud megtörténni, ha engedem, hogy bennem megtörténjen.
Lehet, hogy a karácsony már rég volt. Lehet, hogy a karácsony majd később lesz. De egészen biztos: a karácsony most itt van. Isten készíti nekem, egészen személyesen.
Forrás: Andrea Schwarz - Betlehemi láng
