Margitta városa, Erdély – Románia nyugati, Bihar megye északkeleti részén a magyar határtól 30 km-re fekszik. Részletezve a Rézalja térségben, a történelmi Partium területén, a terepviszonyokat és az emberi életfeltételeket meghatározó Berettyó folyó jobb oldalán helyezkedik el. 1967 óta csak városnak mondják,2003 decemberében Románia Parlamentje municípiumi rangra emelte. A Rézhegység legnyugatibb nyúlványában 70-80 m-es völgyek vágódtak be, dombos jelleget kölcsönözve a tájnak hullámos felszínnel, amelyet lösz rétegek borítanak. Margitta és környéke már a rézkorban is lakott hely volt, környékén gyakran találtak réz, bronz és vaskorból származó leleteket. A neve a Váradi Regestrumban már 1216-ban felbukkan Margueta formában. Első írásos említése 1352-ből maradt fenn, Margita néven ezért a helység megnevezés puszta személynévi alak, de a város névadójának kilétéről már megoszlanak a vélemények. 1363-ban a neve már Margitta volt, de 1422-ben Margitfalvának nevezték az akkori birtokos, a Csáky család oklevele szerint. Mivel a Csákyak közel 500 éven át birtokolták Margittát és vidékét, érdemes időnként beleolvasni a Csáky-család történetébe, hiszen az szorosan összekapcsolódik Margitta város sorsának alakulásával. A főúri Csáky-család politikai, társadalmi és vagyoni helyzete nagymértékben befolyásolta a mezőváros fejlődését és az ott lakó nép életkörülményeit. A Csákyaktól a Melki apátság (mölki) vette meg Margittát. 1520-ban a település vámszedőhely is volt. 1891-ben 4392 magyar lakosa volt. Itt volt a járási szolgabírói hivatalnak, járásbíróságnak és az adóhivatalnak székhelye, rendelkezett takarékpénztárral, alsó fokú ipariskolával, ipartestülettel, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, valamint posta takarékpénztárral. Itt jelenik meg a „Margitta és Vidéke” című hetilap.
Margitta a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz. 1944-ben újra Romániához csatolták. Az 1941-es népszámlálás adatait véve alapul, Bihar vármegyében Margitta a legfontosabb zsidó települési központok közé tartozott. Margitta zsidó lakóssága 1.725 fő volt, a teljes lakosság 26,1 %-a. A margittai zsidókat a második világháború alatt a hatályos magyar törvények szerint a Mezey fatelepre szállították, ahonnan 1944. május 24-én megsemmisítő táborba deportálták. 2011-ben 15 000 lakosából 7800 román, 6950 magyar, 314 roma, 88 egyéb anyanyelvű. Margitta nevezetességei között megemlíthetjük a református templomát, a híres termálfürdőjét, amely azonban az utóbbi időben egyre népszerűtlenebb, - a gróf Csáky-család 18. századi kastélya, amely a régi római -katolikus templommal átellenben állt, 1950-ben részben lebontották, anyagának egy részéből épült ugyan itt a város polgármesteri hivatala. A város Szent Antalról elnevezett Multifunkcionális Központtal rendelkezik állandó bentlakóival. A korábban Csáky család tulajdonában lévő Margitta környéki birtokokat a Melki Bencés Apátság vásárolta meg, így a plébánia feletti kegyuraságot is gyakorolta 1852 után.
A római katolikus temploma 1722-ben épült barokk stílusban, torony nélkül és ekkor alakult újra a margittai katolikus közösség. Az akkor épített kis templomot 1818-1819 között bővítették és tornyot építettek hozzá. A templom egyhajós, szentélye fölött kontyolt nyeregtetős templom, déli homlokzata előtti toronnyal. A torony szélein pilaszterek állnak, sarkai lekerekítettek. Bejárata szegmensíves záródású, fölötte szoborfülke, két oldalt egy-egy keretelt kisablak látható. A hajó koronázó párkánya ráfut a toronyra és azt körülöleli. A fölötte lévő kettős tükörben kör alakú világítóablak áll. A felső emelet minden oldalán félköríves záródású, keretelt, zsalugáteres ablak, fölötte félköríves szemöldök látható. Hagymakupolás toronysisakja alatt barokkos óraíves párkány van kialakítva. A torony melletti homlokzat íves pártával kapcsolódik a toronyhoz. A hajót pilaszterek tagolják. Egyenes lezárású ablakai kereteltek. Szentélye a sok szög oldalával zárul. A szentély nyugati oldalához sekrestye kapcsolódik. A hajó mennyezete dongaboltozatos, csúcsíves fiókokkal. A fiókok félköríves metszeteiben szegmensíves ablakmélyedések vannak. Az oldalfalak vonóvassal vannak összekötve. A poligonális záródású kis szentély fölé kolostorboltozat került. A bejárat feletti orgonakarzatát négyzetes oszlopok tartják.
A margittai római katolikus kis templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, így búcsúünnepe augusztus 15-hez eső legközelebbi vasárnapon van. Örökös szentségimádási nap: Okt. 8. Ez a nap Szűz Mária mennybevételének napja, mely a katolikus vallás egyik legősibb és legnagyobb ünnepe.
A margittai római katolikus hívek a kis templom augusztus közepére eső búcsúünnepén rendszerint nem férnek be az istenházába, ezért az ünnepi szentmisét az Árpád-házi Szent Margit templomban - a katolikus nagytemplomban szokták megtartani. A nagyobb ünnepeken ez is majdnem kicsinek bizonyul. A búcsú alkalmával, aki csak teheti, elmegy a templomba, de ezen alkalommal a más felekezetűek is szép számban megjelennek. Szép szokás az is, hogy a környező településekről kisebb-nagyobb csoportok érkeznek a búcsús misére. A jelentős betelepülés folytán a város katolikus lakossága megnövekedett, ezért 1993-ban egy új katolikus templom építése is megkezdődött, amelyet 2000-ben szenteltek fel Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. Az előbb már említett modern stílusban épített templom főoltár részén egy beépített Árpád-házi Szent Margitot ábrázoló színes üvegablak található, amely a regensburgi Szent Emeran templomból származik, és amelyet az idei évben helyeztek el a nagytemplomba, továbbá a Mária és Jézus Szent szíve szobrok valamint a Stáció képek díszítik a templom belsejét, a bejárat után pedig az elmúlt évben elhelyezett Szent Antal szobra köszönti a templomba érkezőket. A szentmisék alkalmával elektromos orgona hangja tölti be a templomot. A szentmiséket magyarul tartják, de minden vasárnap szlovák nyelven is mutatnak be szentmisét. A templomnak több tagból álló, nagy kórusa van, amit a gyergyócsomafalvi származású Ambrus László kántor vezet.
A plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Székesegyházi Főesperesség, Margittai Esperesi kerülethez tartozik. Az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére felszentelt templom búcsús ünnepét január 18-hoz eső legközelebbi vasárnapon tartják, örökös szentségimádási nap: június 18. Az egyházi szolgálatot Ft. Tóth Attila- Levente plébános és Blaga Antoniu segédlelkész végzik.
Szerkesztette: Gábor Anna
