Dicsőszentmárton a Kisküküllő folyó partján, a Marost és a Nagyküküllőt összekötő és a Kisküküllő völgyén átvonuló országút keresztezésénél, az északi és keleti széltől a hegyek által védett oldalon fekszik. Beosztott falvak:Bábahalma, Csüdőtelke és Őrhegy. Az egyik legelfeledettebb vidéken van ez a bórvidék, az alsó Kis-Küküllő mentén a régi vármegyében. Ez a vármegye a Szent István király által alapított hét ősi vármegyék egyike. A régi Küküllő-megye székhelye volt Dícsőszentmárton az álmok városa ,ahol Erdély egyik legszebb vármegyeházát építették meg, Alpár Ignác építész tervei szerint, azonos időben épült fel a kórház és a polgári iskola is. Ez a település Trianon előtt alig harminc év alatt egy takaros kis várossá érett , ahol divatossá váltak a szecesziós épületek, iskolái , közintézményei épültek és híres kísérleti elme- gyógyintézete is volt. Az egykori magyar kis város 18 000 lakosa közül ma kb. 3 000 valya magát magyarnak. Ha nincs Trianon Dícsőszentmárton egy kis álomváros lehetett volna, de nem lett. 1278-ban (Thüszo) Tycheu Szent Martun-nak írják. Település nevét a „ Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta. Az egyházközségről a legkorábbi írásos emlékek 1322-ből vannak. Összességében elmondható, hogy Dícsőszentmárton elsősorban mezőváros volt, ahol értelemszerűen a mezőgazdaság játszott döntő szerepet. Azonban létezett egy jelentős hivatalnoki réteg, hiszen a település központi funkciót töltött be a vármegye közigazgatásában, továbbá a vásároknak köszönhetően kialakult egy kis számú kereskedő,ipari csoport. Ezen társadalmi rétegek jelenléte nagymértékben erősítette Dícsőszentmárton városi jellegét.
A XIV. században a régi templom helyett egy újat építenek, mely a reformáció idején az unitáriusoké lesz. 1568-ban megszűnik az önálló egyházközség és a szomszédos Szőkefalva filiája (leányegyháza) lesz, 1899-ig, amikorra felépül a jelenlegi templom és a dicsőszentmártoni római katolikus egyházközség újra visszanyeri önálló létét. Évszázadokon keresztül a katolikusok a Dániel család kripta kápolnáját használták liturgikus célokra. 1899-ben épül fel a jelenlegi templom, a párizsi Szentháromság templom mintájára, neoromán stílusban. A templomépítéshez országos gyűjtést rendeztek, melyet kiegészített a gyulafehérvári püspökség, a Pekry család és a környékbeli gazdag földesúri családok. A templomot 1899-ben szentelte fel gróf Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök,Toursi Szent Márton tiszteletére. A templom hossza 26 méter, szélessége 10 méter, magassága 11 méter. A szentélyben áll a 4,5 méter magas főoltár. A szószék polychrom festésű, a négy evangélista szobrával díszítve. A szószékkel átellenben látható a Lourdes-i Szeplőtelen Szűzanya oltára. A templom orgonája Angster orgona. Három harangja van a templomnak, mindhárom a főtoronyban található: Szent Márton tiszteletére a nagy harang, a középső Szent Erzsébet és a kis harang Szent Anna tiszteletére készült. A harangokat Manchen Mihály segesvári harangöntő mester készítette. Mivel az egyházközség anyagilag szegény volt, a jelenlegi színes - vitrál ablakok helyett 1911-ig fehér, átlátszó ablakok voltak és a fali freskókat is csak 1933-ban tudták megrendelni, melyeket Herczeg Ferencz festett. A színes ablakok adományozói a Pekry család, Puskás Gergely esperes-plébános, Dr. Szabó Mihály, H. Gál Domokosné és a Berzenczey család voltak. A páratlanul szép vitrálok Jézus Szent Szívét, Mária Szent Szívét és az Árpád-házi szenteket ábrázolják: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét és Szent Margitot. A főoltáron a templom védőszentje, Tours-i Szent Márton látható. A főoltáron található szobrok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják. A szentélyben található nagy freskó egy mennyei jelenetet ábrázol, a megdicsőült Krisztus Királyt. Az ablakok fölötti freskók bibliai személyeket és az egyház szentjei közül a legközismertebbeket jelenítik meg. 1971-ben, Bándy Árpád plébános idejében belső festést végeztek. Időközben a templom külső javításra is szorul, amire 1997 nyarán kerül sor. A templom százéves évfordulójára készülve, 1999 nyarán a templom belső felújítását végezték el, Csala László plébánossága idején. A régi plébánia épületét, amelyet Pekry Géza adományozott az egyháznak, 1988-ban, városrendezési szempontok miatt lebontották. Helyébe a templom mellé egy nagy tömbházat építettek. A templom mögötti kétemeletes új plébániát a városrendészet szigorú előírásai miatt úgy kellett építeni, hogy beleilleszkedjen a környező tömbháznegyedbe. Erre 1989-92 között került sor.
A dicsőszentmártoni Tours-i Szent Márton plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye,a Küküllői főesperesi kerülethez tartozik. 2022-től a nyárádszeredai származású Ft.dr. Lőrinczi Károly plébános látja el az egyházi szolgálatot A kántori feladatot Lőrincz János tölti be. A templom búcsús ünnepét Szent Márton emléknapján tartják, november 11-én. Örökös szentségimádási nap: február 25.
A plébánia filiái: - Ádámos 1405-ben szerepel. Templomáról az 1418-as dátum tanúskodik. A reformáció idején az unitáriusoké lett. A katolikusok 1934-ben kaptak egy kápolnát Szent Kereszt tiszteletére. - Küküllővár, Árpád-kori település, a XI. századtól királyi vár, Küküllő vármegye központja volt, 1277-ben főesperesi székhely volt, temploma a XII.- XIII. században épült, a reformáció óta a reformátusoké. A katolikusoknak gr. Bethlen Miklós kamarás, Erdély tartományi főbiztosa építtette 1769-ben a kápolnát, Nagyboldogasszony tiszteletére.
Szerkesztette: Gábor Anna
Fotó: https://mek.oszk.hu/04600/04684/html/1165.html
Leave a Comment