Mikóújfalu a Nagy és az Olt-patak torkolatánál fekszik Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra. Nyugatról a Baróti-, keletről pedig a Bodoki-hegység elődombjai övezik. 1876-ban került Felsőfehér vármegyétől Háromszékhez. 2004 óta önálló község. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. A monda szerint, a falu alapítója gróf Mikó Miklós volt, a nevét is a XVIII. században az egész vidéket birtokló Mikó családról kapta. Üveggyárat, régi nevén üveghutát építtetett, amelyben az üveg olvasztására való kemencék működtek és amelyben a felolvasztott üveg anyagot különféle tárgyaknak dolgozták fel. Az üveggyár közelébe németeket telepített. A XVII. században a hutatelep, Sepsibükszádra költözött. A falu mai helyére csak a XIX. században került. Eredeti helye az Olt a Nagy és a Kis-patak völgyében feküdt. Régi neve Gerebenc, valószínűleg a szláv eredetű mart szóból ered. Üvegcsűrnek is emlegették. 1768-as falulajstromban szerepel, mint Miko Ujfalu. A falu határában is több andezit-bánya nyílt az Olt völgyének jobb oldalán, melyek nagyszámú munkásnak nyújtottak, hosszú időn át, napjainkig is megélhetést. Az itt zajló munkálatokhoz olasz kőfaragókat is hoztak. Ennek az iparágnak az alapján fejlődött ki a díszítő kőfaragás a faluban. A patak menti falunak már volt katolikus temploma. Az 1819. évi vizitációs jegyzőkönyv rögzíti, hogy a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült. Római katolikusok voltak a behívott németek, olaszok, csehek, hutások és az alkalmazott magyarok nagy része. Akadtak reformátusok is, akik megőrizték vallásukat – egy kis református templom is van a faluban. A románok görög katolikusok, a főúton templomuk van. Ma a római katolikus vallásúak számaránya a legnagyobb. A helybeli plébánia és egyházközség szervezett élete a XVIII. század végén, a katolikus restauráció korában indul el, a ferences missziós működés során. Első ismert adatunk 1782-ből származik. Ezt követően a településre az esztelneki ferences atyák jártak át rendszeresen. Röviddel ezután katolikus plébániát építettek Málnásfaluban, s így Mikóújfalu 1792–1815 között filiája lett Málnásfalunak. A patak mentén húzódó Gerebencz falu áttelepítésével, Mikóújfalu létrejöttével hamarosan megalakul az önálló helyi plébánia. A legelső plébános Tallyán Ferenc volt. A mostani templom építését 1832-ben fejezték be. A jelenlegi oltárkép a keresztény királyt ábrázolja, Szent Istvánt, ezt a nagy oltárképet 1875-ben festették. A főoltár két oldalán Jézus Szent Szíve és Szűz Mária szobrok foglalnak helyet. Ferenci Károly adományozta, aki helybeli, majd alsócsernátoni plébános volt. Első orgonáját 1838-ban vették. A plébánia épületet 1882-ben építették. A régi harangokat a háború idején elvitték, az új harangokat 1925-ben szerezték. A XIX. század végétől Mikóújfaluban kántor-tanító vezette az iskolát. A tanítást a kántori lakban végezték, a tanulók létszáma alacsony volt. Ebben az évben a kántor-tanító Bocs Dénes, később a község az iskolát az államnak adta át. A katolikus iskola 1919-ben nyílt meg újra. A kántori lakást 1951-ben elvették az óvoda, majd az internátus javára. Hosszas utánajárást követően kapták vissza újra, ám nagyon megrongált állapotban. A templom előtt található a honfoglalás 1100. évfordulójára készített emlékkopja, ami Petri Levente munkája. Az önkormányzat hivatala előtt andezitből készült emlékkő „Soha többé háborút” felirattal őrzi a világháborúk helyi áldozatainak névsorát. Azoknak a kerékpárosoknak is állítottak emléket, akik a diktatura idején, Fejér Ákos tanár vezetésével eljutottak Rodostóig. 2018-ban tették közszemlére a mikóújfalusi rovatalozóház előtt azt az 56 kg súlyú harangot, amelyet a Bács-Kiskun megyei Ballószög testvértelepüléstől kaptak adományba. A plébánia és Zalánpatak filiája is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Boldizsár Ferenc plébános, a kántori szolgálatot pedig Ilyés Gyula kántor végzik. Mikóújfaluban a Szent István király plébánia búcsús ünnepén augusztus 20-án gyúlnak meg az emlékidézés gyertyalángjai az oltáron. Örökös szentségimádási nap: április 6.
ZALÁNPATAK, Kisboldogasszony filia, ellátó plébániája Mikóújfalu. Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a Baróti-hegység belsejében az Iván- és Tekse-pataka mellett fekszik. Első neve Zalán-Üvegcsűr, ami szintén a hutához kapcsolódik. 2010-ben Zalánpatakon birtokot alakított ki III. Károly brit király, ahol minden évben szívesen tölt el néhány napot, de segíti az erdélyi erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzte ki célul. Ma a közösség magyar és római katolikusok. Dolgos kezű népek lakják e tájat, a szavuk szűk de a szívük tágas. A templom 1863-ban épült közadakozásból, Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 2016-ban három emléktáblát helyeztek el a zalánpataki római katolikus templom külső falán, a világháborúkban és a szabadságharcban elesett 33 zalánpataki hős tiszteletére. Simó Gábor plébános áldotta meg a leleplezett emléktáblákat. A templom búcsús ünnepét a Szűzanya születése napján tartják, szeptember 8-án. Örökös szentségimádási nap: október 18.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Fülöp Lóránd
Leave a Comment