A hét plébániája: TASNÁD

Tasnád Szatmár megye dél-nyugati részén fekvő kis mező-város, Nagykárolytól 26 km-re délkeletre fekszik, 190 m tengerszint feletti magasságban. Árpád-kori település. 1246-ban Tusnad néven említik először, amikor a tatárjárás után IV. Béla király az ide költözni akarókat kivette a vajda, a megyei főispánok és más bírák hatósága alól, és saját községi bírájuk és a püspök hatósága alá rendelte. A település a XV. században már az Érmellék központja, 1456-ban pedig már oppidum, vagyis mezőváros volt, 1879 előtt rendezett tanácsú városként szerepelt. 1658-ban a tatárok Várad felé vonulásakor Tasnádot is elpusztították. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásának székhelye volt.

A legenda szerint nevét onnan nyerte, hogy a református templom mögött elterülő magaslaton régen egy náddal borított tó volt, amit tós nádnak neveztek. Az egykori tós-nádból született a Tasnád elnevezés. A városnak jó a földrajzi helyzete, itt találkozik a síkság és a domb. A lakosság jelentős része mezőgazdasággal foglalkozik. Mások a városban és a környéken működő kisebb gyárakban, műhelyekben dolgoznak, vagy az egyre inkább virágzó turizmus területén tevékenykednek. A város jótékony hatású hévízfürdővel rendelkezik, balneológiai üdülőtelepként ismert, ugyanakkor itt található a 29 km hosszú Rákóczi-pince, amelynek vége Nagykárolyban van. A termálfürdő mellett más turisztikai látványosságokkal is találkozik az ideutazó. Érdemes meglátogatni a városházát, a római katolikus és a református templomot, valamint a múzeumot. A város kulturális élete igen gazdag és változatos, egyrészt azért, mert több nemzetiség hagyományaiból táplálkozik, mint a magyar, sváb, román és roma, másrészt pedig a város és környéke számos híres szülöttel büszkélkedhet.

Jelentős középkori előzmények és két évszázadon keresztül tartó szünetelés után plébániája 1758-ban alakult újra, híveinek többsége akkor telepes sváb volt. Korábban – néhány évig – a Vay kúria kápolnájában uradalmi papok szolgálták a katolikus híveket. A tasnádi katolikus plébánia a XIII. században alakult és 1566-ig működött, amikor teret hódított Tasnádon is a református vallás. A hívek tömeges átállásának következtében a templom is átkerült a reformátusok kezébe. A katolikus plébánia csak 1750-ben indult újra. Mivel templomuk nem volt, a miséket egy ideig a Cserey család házi kápolnájában tartották. A templomot 1783-1784 között, Mária Terézia adományából építették. A falon megjelent repedések miatt 1903-ban veszélyessé nyilvánították és bezárták. A jelenlegi templomot 1904-1905 között építették, a debreceni Stegmüller Árpád építész és téglagyáros tervei alapján és kivitelezésében. Méretei: hossza 40 m, szélessége 17 m, magassága 13 m, tornya pedig 42 m magas. A toronyóráját 1905-ben Müller János budapesti toronyóra gyáros készítette. Belsejében egy főoltár és két mellékoltár található. A főoltár felett a Szűz Mária szobra van beépítve, egyik mellékoltáron Jézus szíve, a másikon pedig Szent József szobra, kis Jézussal a karján. A templom szószéke 6 m magas. A templomban 6 nagyméretű szobor is látható, amelyek 1918-ban Tirolban készültek. Orgonáját Angszter József pécsi orgonaépítő készítette az 1870-es években. A tasnádi templom híveinek mindig gondja volt arra, hogy templomuk jól nézzen ki, Isten dicsőségére újból renoválva legyen, így 2014-ben újra fel lett újítva a templom teljes külső, majd 2019-2020-ban a templom belső felújítása kezdődött el. Érdemben járultak hozzá a hívek anyagilag ehhez a nagy munkálatokhoz a pályázatok mellett. A templomfelújítást anyagilag Bukarest és a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő, valamint a helyi tanács támogatta. A felújítás alatt a tasnádi emberek hol itt, hol ott jártak szentmisékre a templomban folyó munkálatok miatt. Ekkora felújítás a templomban Matos Ferenc atya idejében, 40-50 évvel ezelőtt volt. Kicserélték a villanyvezetékeket, vakoltak, festettek és a hangosítással is dolgoztak. Nehézségek is akadtak bőven. Penész volt a szentély felett, beázott a fal, amit részben sikerült megoldani. Teljes tetőcsere, egyelőre a jövő zenéje mondja Ozsváth József plébános úr. A 14 templom szobor restaurálása, valamint a két mellékoltár felújítása a tervek szerint, 2022 tavaszán megvalósul.

Az egyházközség lelki élete virágzik. A plébánián több lelkiségi mozgalom és imacsoport is működik, melyek közé a következőek sorolhatóak: Mária Légiós csoport, Kis Szent Teréz imacsoport, Karizmatikus imacsoport, Rózsafüzér társulatok, jól működő Nőszövetség, Családosok közössége, Ifjúsági csoportok, valamint Caritas szervezet külön jogi személyiséggel, akik a szociálisan hátrányos helyzetben levőkön segítenek. Az egyháztanács erős és életképes, szívvel-lélekkel dolgoznak. Afrikai misszió számára is szerveztek gyűjtést, melyre nagy szeretettel és örömmel áldoztak a hívek. A tasnádi Plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Közép-Szolnoki Főesperesség, Tasnádi esperesi kerülethez tartozik. A tasnádi római katolikus templom, Szűz Mária Neve tiszteletére van felszentelve, templom búcsúját szeptember 12-én tartják. Örökös szentségimádási nap: december I. vasárnapja. Jelenleg Ozsváth József plébános végzi az egyházi szolgálatot, a kántori szolgálatot 2021 szeptemberétől Fejér Mátyás-Árpád, gyergyóalfalvi származású kántor tölti be.

Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment