Minden ország szeretné egyensúlyban tartani a gazdaságát, s ebben a meghatározó tényező a rendelkezésre álló pénz. Ha azonban mindennapi személyes életünkben is a rendelkezésre álló anyagiak határoznak meg mindent, - és erre nagy a kísértés -, akkor könnyen robotokká válunk, s elmegyünk a szeretet misztériuma, szívünk legmélyebb vágya mellett.
Amikor Mária Jézus lábára önti a drága kenetet, nem annak piaci értékét tartja szeme előtt, hanem túláradó szeretetét fejezi ki vele. Gesztusa szíve mélyéből fakad, ahol az a szeretet lakik, amelyet befogadott, amelynek átadta magát és amely képessé teszi arra, hogy nagylelkűen, mérlegelés nélkül válaszoljon rá.
A mai nap imamódjának a szentírási szemlélődést ajánljuk.
Napi szentírási idézet
Jézus tehát hat nappal húsvét előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül. Ott vacsorát készítettek a tiszteletére. Márta felszolgált, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt.
Mária ekkor elővett egy font vegyítetlen, nagyon drága nárduskenetet, és megkente Jézus lábát, a hajával pedig megtörölte. A ház megtelt a kenet illatával. Tanítványai közül az egyik, a Karióti Júdás, aki arra készült, hogy elárulja, így szólt:
– Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, amit a szegényeknek lehetett volna adni?
De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála lévő erszényből elszedegette, amit beletettek. Jézus erre így szólt:
– Hagyd! A temetésem napjára szánta. Szegények ugyanis mindig lesznek veletek, én viszont nem leszek mindig veletek! (Jn 12,1-8)
Camille Saint-Saëns: A Hattyú
Gyakorlat:
Ma különösen is figyelj oda a benső sürgetésekre, melyek arra indítanak, hogy nagylelkűen törődj másokkal! A nap végén reflektálj a tapasztalataidra!
Forrás: jezsuita.hu Fotó: Pásztor Péter
