Csíkszentmihály Hargita megyében Csíkszeredától 13 km-re, északra, a Rákos patak völgyében fekszik. A község Ajnád, Alszeg, Csigafalva és Tőkeszeg összeolvadásából keletkezett. Ma községközpont, Ajnád, Lóvész és Vacsárcsi falvak tartoznak hozzá. Valamikor az 1600-as években a falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötő Gyimesi - átjáró nyomvonala.
A falu a nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A falut már 1332-ben említik, 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Ciberefalva. 1910-ben 2453, míg 1992-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csíkvármegye Szépvízi járásához tartozott. A település ősi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csigafalva, Sárhídja. Ősi családnevek: Búzás, Kósa, Ladó, Szőcs, Petres, Sándor és Biális. Az 1600-as években Csíkszék legnagyobb települése volt és ekkor élte a fénykorát. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból, de fiai nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, papokat, orvosokat adott nemzetünknek. A falu határában 6 km-re, keletre a Pogányhavas nyugati nyúlványa, melyet Vártetőnek neveznek, Balaskó várának romjai láthatók, valamint látnivaló még a Biális-kúria ami a XIX. század elején épült. A szomszéd falu, Lóvész közelében található a Karakó-völgyhíd, Erdély legnagyobb völgyhídja, a Csíkszereda- Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye. Csíkszentmihály római katolikus erődtemplomát 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. Falfestményei 1420-as évekből valók: Szent László legendája,Kálvária jelenet és 2020-ban két ritka kültéri freskó került elő: a himlős beteg gyógyító Szent Erzsébet és a gyermek Jézust szoptató Madonna freskója. A szentélyben két festett medalion festmény került elő a felújítás idején: Angyali üdvözlet és az Utolsó vacsora jelenete (1934-ből). Első templomának építési idejét Endes Miklós a néphagyományra hivatkozva 1188-ra teszi.
Orbán Balázs szerint: „Ez egyházközség lőréses védfallal kerített temploma tisztes régi műemlék. Püspök Szepesi jegyzeteiben azt mondja, hogy tornyán 1103. évszámot olvasott. Sokkal valószínűbb azért, hogy ez egyház építési korát a szintén Szepesi által feljegyzett azon Chronostichon jelöli, mely azt 1552-re teszi." Továbbá Orbán Balázs a Székelyföld című könyvében így írt a templomról: „Mindkét harangját a Sándorok a XVII. században öntették. De mindezeknél nevezetesebb a templom kerítésében lévő azon kőkereszt, melyen tisztán olvashatólag be van vésve e végzetes szó: SICULICIDIUM. Közhiedelem szerint ez volt a madéfalvi Vészhalmon állott eredeti emlékkereszt, mely kormányrendeletből onnan elmozdíttatván, egy szentmihályi ember: Búzás János hozta ide, s a halálakor helyezték utódai a sírjára."
A jelenlegi római katolikus vártemplom Alszeg és Felszeg tízesek között a vasútállomás közelében egy enyhe dombon fekszik. Egyhajós, poligon záródású apszissal, hossza 10,3 m, szélessége 6,6 m és a nyolcszög három oldalával záródik. Az apszis egyik gyámkövén a Hontpázmány nemzetség kifaragott címere látható. Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stílus hordozója, a XIII–XIV. századból való, amely már 1552-ben javításra szorult. A templom bordázatának két záróköve van, amelyen egy kifaragott tárcsapajzs látható, Krisztus kínszenvedéseit szimbolizálva. A másik zárókövet Szűz Mária jelvénye ékesíti. A templom nyugati toronyalatti bejárata csúcsíves, két pálcataggal és két horonnyal van ellátva, talapzata csillaggal díszített. A hajót 1819-ben bővítették, az ablakokat a XIX. században átalakították. A templom déli barokk oldal hajója újabb keletű toldás. A templomhajó délnyugati és északnyugati sarkát egy-egy vaskos támpillér tartja. Északi oldalán a sekrestye épülete látható. A hajó északi falán található a Kálvária falkép, ugyanakkor az újabban feltárt Szent László legenda freskótöredékei is látszanak. Berendezéséből említésre méltó késő barokk főoltára, gazdagon faragott, aranyozott díszítésével és Guido Reni közismert kompozíciója nyomán festett Szent Mihály oltárképével. Az 1731-es jegyzőkönyvben három oltárról található feljegyzés. A nagyobbikon egykor Szent Mihály arkangyalt ábrázoló különösen szép fafaragású szobra állt, amelyet valószínűleg az 1520-as években készítették és jelenleg a Csíki Székely Múzeumban őriznek. A főoltáron állott Szent Mihály szobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével. A hajó nyugati végében áll a négyemeletes, két átlósan elhelyezett támpillérrel erősített, magas, karcsú torony. Tornyát Sándor Mihály építette a török rabságból való szabadulása emlékére. A templomot szabálytalan alaprajzú 2,5-3 m magas lőréses cinteremfal veszi körül, két bejárattal. Csíkszentmihály – Ajnád egyházközség közel negyven tagú kórussal rendelkezik, valamint Csíkajnádon működik a Szent István Szervezet, akiknek lelkes tagjai az egykori Szent Ilona kápolna építését kezdeményezték,a hívek és a plébánia közreműködésével,közösen építik. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Több éven át szolgálta Csíkszentmihály híveit Gergely Fülöp címzetes esperes, nyugdíjas plébános. Jelenleg szolgálatot teljesít a gyimesbükki születésű Tankó Szilveszter-László plébános, szentszéki tanácsos és a kántori szolgálatot Kercsó Zoltán kántor végzi.
2021. szeptember 29-én Csíkszentmihály település névadó szentjének emléknapján hármas ünnepet ültek a közelről és távolról érkezettek: templombúcsúra, a felújított templom megáldására, amely öt és fél évi munkálatba telt és a Szent Mihály-szobor ötszáz éves évfordulójának megünneplésére „otthonában”. E jeles napon Kerekes László segédpüspök celebrálta a szentmisét, illetve a liturgia elején megáldotta a felújított templomot. Egy emlékkönyvet is adtak ki a felújított műemlék-templom ünnepélyes megáldására- 2016-2021, a könyv címe a Szent Mihály oltalma alatt. A faluból származó híres emberek voltak Sándor László honvédszázados és Tamás András honvéd ezredes az 1848-49-es forradalom szabadságharc Kolozsvárott kivégzett vértanúi. Itt született 1954-ben Búzás Árpád jelenlegi csíkrákosi plébános, valamint 1968. február 27-én Sebestyén Péter szentszéki tanácsos, plébános, erdélyi magyar római katolikus író és helytörténész, aki jelenleg Csikszenttamáson végzi a papi szolgálatát.
Csíkszentmihály a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki Főesperesi kerülethez tartozik. Csíkszentmihály búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: április 2. Filiáiban: Csíkajnád búcsús ünnepét: augusztus 20-án, Szent István király ünnepén és örökös szentségimádási nap: szeptember 23. Csíkvacsárcsi búcsús ünnepét: augusztus 6-án. Örökös szentségimádási nap: május 19. és Lóvész búcsús ünnepét szeptember 8-án tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Csatlós Róbert
