Csíkszépvíz Hargita megyében, Csíkszeredától,12 km-re északkeletre, a Szépvíz-patak völgyében, a Gyimesbe vezető út mentén fekszik. Közigazgatásilag Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá. A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és azt mondta: Igyál lovam, mert ez szép víz, megjegyzem, a régi magyar nyelvben a “szép” szó “jót” is jelentett. Régen Szépmezőnek is nevezték. A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán az un. kis Pogány havason gótikus kápolnarom van, amit Botár István régész csapata feltárt a közelmúltban, építése a XVII. században lehetett, most pedig évente Szent László ünnepén június 27-én népes hívősereg részvételével búcsúünnepet tartanak.
A közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. Az örmények barokk stílusú katolikus temploma a falu központjában található,Világosító Szent Gergely tiszteletére épült, erődszerű kőfal övezi. Az örmények fürdője volt a felső Cibre fürdőhely is. 1986-ban épített gát és víztározó található a falu felett,ami ellátja ivóvízzel Csíkszeredát és több szomszéd községet is. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. A községet főként magyarok lakják, felekezetüket tekintve többségben római katolikusok. Az 1799-ből való Harangláb a Templom utcában található építmény ,a harangláb galériája fenyőfa szerkezetű, melynek mellvédje deszkázott, felső fele lécezett. - A Havasboldogasszonynak szentelt Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben restaurálták. Augusztus 5-én van Havas Boldogasszony napja,ezen a napon a szépvízi római katolikus kápolna védőszentjének búcsú ünnepét tartják. Amikór feltáródott Szépvízen a valamikori Szent László-kápolna, haranglábat építettek oda, korábban pedig felvidéki és erdélyi településekről hozott földből, Szent László-dombot építettek és szobrot állítottak a lovagkirály tiszteletére.
Szépvíz évszázadokon át Csíkszentmiklós filiája volt. A Birtokosság a területet a templom építésre a Csíkszentlélekr szállott Szakács Józseftől vásárolta meg, illetve egyezség alapján szerezte meg. A szépvízi templom tervezője a Gyergyószentmiklóson lakó Kiss Sándor, ő kapta meg a templom építés jógát. 1880 nyarán fogott hozzá az építéshez a Püspöki Hatóság jováhagyása nélkül. Külömböző nehézségekben ütközve sikerült a templomot Szász István építésznek 1891-ben befejezni. Tiszteletére az egyházközség 2014-ben a templom kertjében bronz mellszobrot állíttatott. 1892-ben az új templomot Szent László tiszteletére szentelték fel és csak 1901-ben önállósult. Első papja, Kovács Mihály, 34 évig szolgált a plébánián. 1891-ben három szépvízi asztalos elkészített 22 drb. ablak tokozatot , 4 drb. zsalut és egy darab kerek ablak tokozatot, amelyekbe a csehországi , 2 mm vastagságú gótikus , szolmi színes üvegeket raktak be. A kórusban lévő vitrált, ami Szent Ceciliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja . Egri István kolozsvári vitrálművész készítette el ezt a közel nyolc négyzetméteres üvegvitrált. Az ablak alsó részén a következő felírattal:” Szent Cecília vértanú könyörögj a szent énekeket éneklőkért.” 1892-ben elkészült a templom és a kórus padlózata is.Csíkban a szépvízi orgona az első és egyetlen a brassói Nagy József orgonaépítő műhelyéből, nem utolsó sorban az összes orgonái közül az egyik legnagyobb orgona ,orgonáit csúszkaládás renszerrel építette.A kitűnő orgona közben használhatatlanná vált ezért 2010-ben telyesen felújította és kibővítette Bors László újtusnádi orgonaépítő, saját műhelyében. A hadi célra elvitt harangok helyébe 1925-ben három új harangot vásároltak az olaszországi Udinéből. A harangokon külömböző felíratokat olvashatók.Az első főoltár a székelyudvarhelyi Hermánn György tervei alapján készült és 1893. június 23-án állították fel, de ez a főoltár jelenleg mellékoltár,amely a templom déli bejáratával szembeni fülkében van felállítva.Az új díszes főoltárt és szószéket 1897 tavaszán állítják fel,készítője a Gröden-Tiroli , Runggaldier József oltárkészítő és szobrászmester. A fő oltáron középen Szent László óriási méretű szobra áll, mellette jobbra Szent István szobra és bal oldalt Szent Imre herceg szobra. Három mellékoltár van: A Jézus Szent Szíve,Lourdes-i Szent Szűz és Szent Antal oltára. 1972-ben Szilágyi István plébános a templom körüli telket keleti és nyugati irányban megnövelte és bekeríttette. A plébánia és a kántori lakás is csak 1924-re készült el. A harangozói lakás és a gyűlésterem 1930- ban épült. A csíkszépvíz-i plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség,felcsíki főesperesi kerülethez tartozik.Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Gábor Zoltán plébános, szentszéki tanácsos végzi, a kántori szolgálatot Incze Sándor ,kántor tölti be. A falu búcsuját június 27-én tartják kint a Szent László Emlékhelyen, a templomban pedig a legközelebbi vasárnapon ünnepelnek.I. Szent László király a magyar lovagkor példaképét, mondáink hősét, alighanem a legnépszerűbb magyar szentet ünnepelik.Örökös szentségimádási nap: május 11.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Fülöp Lóránd
