Szatmár megye északkelet szögletében,4 km-re a hármas határhoz közel található. Kökényesd falu központja. A Trianon békediktátum után az addig rajtuk áthaladó országút zsákutcává vált. Északon és nyugaton a román - ukrán határ található, délen a Túr-folyó, természetes választó vonal határként szolgál, ezért csak kelet felől maradt nyitva az út Halmi irányába, vagyis a falut csak Halmi felől lehet megközelíteni. Ez a bizonyos fokú zártság segít megőrizni a vallási tisztaságot és a falu hagyományait, szorosabb a község összetartó ereje. Közigazgatási határai: Mikola, Halmi, Túrterebes és nyugaton Magyarország. A községhez két falu tartozik: Kökényesd és Csedreg, 2004-ig mindkét falu Halmi községhez tartozott. Nevét minden valószínűség szerint a határában igen elterjedt bokornövénytől, a kökénytől kapta. A település nevét 1274-ben említi először a Váradi Regestrum, terra Kukynus néven, Árpád-kori település. Kökényesd és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra. Az Árpád-korban a Káta nemzetség birtokaihoz tartozott, melyet a Káta nemzetségbeli Gábor fia, Tamás kapott királyi adományként. Az 1657-ben a lengyel betörés alatt a lakosság megfogyatkozott. A török hódoltság nem érintette ezt a területet, de betörések voltak. Az 1700-as években, a Rákóczi-szabadságharc idején hol a kurucok,hol a labancok eltartása nehezedett a népre. A lakosság csökkenésének mély pontja az 1717-ben történő tatár betörést megelőzően és utána következik be. A tatárok augusztus 27-én Szatmár felől érkeztek és végigpusztították a falut, a lakosság nagy része a tatárok elől a környező erdőkbe menekült,a tatárok a házakat felgyújtották, a településről 57 jobbágyot vittek el, amelyből csak 32 tért vissza. A megfogyatkozott lakosság pótlására rutén és tót családok telepedtek le a faluba, ők a település görög katolikus lakosainak az ősei. 1770-ben 55 család élt a faluban. 1865-ben készült térképen már 131 ház állt itt. 2011-es népszámlálás alapján 2516 lakosából 2068 magyar, 25 román, 418 roma és 5 fő ismeretlent számláltak, jelenleg 1420 lakosa van. A falu híres emberei között megemlítjük. Jedrassik Jenőt, festő itt halt meg a településen és itt született. Ráthonyi Ákos, színész- operett- és népszínmű énekes.
Kökényesd már az 1400-as évek közepén templomos hely volt, melyet a római katolikus templom ötszögű szentélyének ma is álló kétlépcsős támpillérei bizonyítanak. Kökényesd első templomának építéséről nem maradtak fenn dokumentumok, de az 1274-ben említett település temploma a reformáció idején a hitújítókhoz került, vagyis a reformátusok tulajdonába ment át. A katolikus hit az ide érkező jezsuita és ferences misszionáriusoknak köszönhetően újraéledt. A katolikus hívek számára 1736-ban Bogárdy István alispán fakápolnát építtetett. 1747-ben a hívek visszaszerezték a régi romos állapotban lévő templomot, melyet az idő úgy megrongált, hogy hamarosan össze is dőlt. 1767-ben Perényi Imre kegyúr építtette újra megőrízte az 1440 körül készült szentélyt, sekrestyét és a hajó egy részét. Tornyát 1833-ban Bánffyné Bogárdi Emerencia építteti. Római Katolikus templomát Szent Imre tiszteletére szentelték fel. Egy pár szót. Szent Imre hercegről, aki 1007-ben született Székesfehérvárott. a keresztségben pedig Szent Henrik pártfogása alá helyezték. Szent Gellért párfogása alatt nevelkedett, a magyar ifjúság védőszentjeként is ismert Szent Imre herceg önmegtagadó életet élt. Kevés alvással is megelégedett és éjszakánként, zsoltárokat énekelve virrasztott, melyek végén bűnbocsánatért könyörgött. Tragikus halála 1031. szeptember 2-án történt nem sokkal koronázása előtt. Szent László király avattatta szentté 1083. november 5- én. A templom főoltárképe is Szent Imre herceg kétségtelenül erőteljes, férfias jelenségét ábrázolja. Az oltárkép 1879-ben készült, Hofrichter János budapesti festőművész alkotása. A templomban még megcsodálhatjuk a Jézus Szíve, a Szűz Mária, Szent Antal és Szent József szobrait. A harangjait 1867,1959 és 1967-ben öntötték, a nagyharangja a legrégibb. 1833-ban építettek hozzá tornyot.
A Kökényesd-i római katolikus plébánia a Szatmári Katolikus Egyházmegye, Ugocsai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Fanea József plébános végzi,aki felszentelése után Rómában folytatta a tanulmányait, 2020-tól a nagybányai Szentháromság plébánia segédlelkésze és 2022-től a Kökényesdi Szent Imre templom plébánosa. A kántori szolgálatot. Kozsán Attila végzi. A templom búcsús ünnepét november 5-én és az örökös szentségimádási napot pedig június III. vasárnapján tartják.
Kökényesd oldallagosan ellátott filiája Csedreg, Halmitól 5 km-re nyugatra fekvő Árpád-kori település.Kökényesd és Csedreg ikertestvérként éli mindennapi életét. A Csedreg-i római katolikus templom a Szent család tiszteletére épített templom, amelynek belsejét megáldotta, valamint új oltárát felszentelte Schönberger Jenő megyéspüspök, 2022. szeptemberében. Az oltárt a halmi Szuhányi János készítette, amelyet a főpásztor megkent krízmával és elimádkozta a felszentelő imádságot.
A főoltárkép a Szent Családot ábrázolja. A templom felújítási munkálatait az egyházközség akkori plébánosa, Egeli Ferenc kezdte el 2019-ben. A felújítást a csedregi hívek lelkes adományából és a kormányok támogatásából sikerült megvalósítani. A csedregi templom az Ugocsai esperesi kerülethez tartozik. A templom búcsús ünnepét a Szent Család ünnepén, karácsony utáni vasárnapon Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta Szent Családot ünnepli a katolikus egyház, példaként állítva a mai családok elé.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szilágyi László
