Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város Brassótól 100 km-re északra, Székelyudvarhelytől 52 km-re keletre, az Olt bal oldali teraszain, a Nagy-Somlyó lábánál fekszik. Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. A város területén kilenc borvízforrás található. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné volt. Az 1300-as években jött létre, mint Csík szék szerdanapi hetivásáros tere. Nevét is innen kapta. Még a századvégén megépítették Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnát, amely a mai Megyeháza, a Sapientia egyetem és a főtér között feküdt. 1751-ben Szereda külön plébánia lett és megépítették a Szent Kereszt templomot 1751 és 1758 között.
A vármegyésítés után, 1891-ben Szeredához csatolták Csütörtökfalvát és Martonfalvát a Mikó-vár környékével, 1914-ben Hargitafürdőt, 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát, majd 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozék települései: Csiba és Zsögödfürdő. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapata, valamint országszerte kedvelt sörének köszönheti. A kommunista rezsim alatt Antal József és Borbély Gábor azon fáradoztak, hogy az állam által felduzzasztott lakosság körében a hit megmaradjon. 1981 tavaszán felépítették az elhíresült deszkatemplomot, amely 2003 júliusáig állt, hogy a 30.000 lelket számláló hívő közösségnek legyen ahol misézni, majd lebontották és a Szécseny erdőalatti negyedben építették fel, amely jelenleg miséző hely, amit 2003. szeptember 6-án, Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére szentelt fel Tamás József püspök.
A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános. 2001 januárjában kérte fel Makovecz Imre világhírű műépítészt a templom megtervezésére, aki Bogos Ernő csíkszeredai műépítészre bízta a részletes terv kidolgozását. A Szent Kereszt templom északi részén 2001 és 2003 közt felépítették a Millenniumi templomot, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelt fel Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A templom búcsúját októberben tartják. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtti kapubejáratok fölött öt-öt kereszt jelképezi a keresztény magyarság áldozatos tíz évszázadát. A kapuk a székely porták jellegzetességei, illetve díszítőmintái a műemlék templomról valók és Székelyföld sajátos, keresztény motívumai. A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. A nyitott, hajlított tetőszerkezet jurta alakú egyszerre bibliai sátorház és magyar örökség is, mely egész Eurázsiában fellelhető. A sátortető közepét 5 X 5 méteres üvegkupola fedi. A napfény azonát világítja meg a templombelsőt. A templom tengelyében van a márvány oltár, Krisztust az örök Igét jelképezi, aki értünk emberré lett. A magasból az üvegkupolán át érkező fényt az oltár fogja fel és sugározza szét, világítja meg az oltár körül összegyűlő híveket. A centrális tér a központra irányítja a hívek figyelmét, hiszen a szentségi jelenlét az oltáron történik. - A szárnyas tabernákulum formájával méhkaptárra emlékeztet. Ez őskeresztényforma. A méhek sem maguknak gyűjtenek, hanem a gazdájuknak, így Jézus Krisztus minket a Szentlélek által az Atyához vezet. A tabernákulum mögött bimbós oszlopon a feltámadt Krisztus szobor áll, 2,40 m magas, moldvai csángó-magyar faluból, Kalagorból hozott vadcseresznyefából készítette Nagy Ödön csíkszeredai szobrász. Az üvegkupola négy sarkán négy főangyal őrködik, és védőn néznek az oltárra. A vörösrézből készült 5,7 m magas angyalszobrok Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalokat ábrázolják, a négy sarkalatos erényt is jelképezik. Az angyalok keze védőn tárul a hívek fölé, jelezve, hogy itt a kegyelmi idő, mert Isten megadott minden kegyelmet. Az angyalszobrokat ugyancsak Nagy Ödön és Koszti István Miklós szobrászok készítették. A templom fontos része a galéria és az altemplom. A galérián található a királynői pártához hasonlító, 1300 sípú orgona, amely Sándor Péter Gábor csíkszentsimoni orgonaépítő műhelyében készült. Az altemplom közepén áll a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor. Az altemplomban van a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A kápolna falán két 18. századi szobortorzó látható. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való. Az altemplomban található termek a közösségépítés mellett, a széles körű oktatást is szolgálják. A Millenniumi-templom felszentelésével valóra vált a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, a műemlék templom az új templommal nem veszítette el liturgikus szerepét, egységet alkotva egészítik ki egymást. A templomépítéssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése, küzdelme és összefogása békés életté, jövőbe mutató eszmévé magasztosult.
A Millenniumi templom a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Szolgálatot teljesítenek: Ft. Msgr. dr. Darvas-Kozma József, plébános, pápai káplán, címzetes esperes, Ft. Mihály Zoltán–Lajos, kisegítő lelkész, T. Küsmődi Csongor-Ignác és T. Biró Károly id. segédlelkészek. A kántori szolgálatot Bakos Mihály Károly és Tankó Nándor töltik be. A templom búcsút október 18-hoz közél eső vasárnap tartják. Örökös szentségimádás szeptember 8-án van.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: visithargita.com
