Csíkszereda, Erdély keleti felében helyezkedik el, volt Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye és ma Hargita megye székhelye. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában ekképp jellemzi a várost: "E vidék, amelyhez nagy várakozással méltán közelítünk, nem más, mint a haza véghatárán fekvő Csikszék. Ezen kies, üde szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésű trachyt vonala, és fiatalabb származású határszéli havasok láncolata közt helyezkedett el. A minden oldalról nagyszerű havasok által bekertelt tartományt úgy tekinthetjük, mind a hon áldásának forrását, mind a haza termékenységének fő tényezőjét, mert bölcsője az honunk négy király folyamának, melyek innen e fenn vidékről lerohanva, a termékeny völgyeket, tereket alkották, s azokat naponta áldásos cseppjeikkel öntözik, termékenyítik. Úgy tekinthetjük azt, mint a hon biztonságának fellegvárát,mert természetileg erős fekvésű tájait oly nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsően felelt meg határ védi kötelmeinek.”A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú , a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki, 1033 m tengerszínt feletti magasságban a Nagy-Somlyó lábánál. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló plébániájuk, a csobotfalvi Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartoztak. A 14. század végén épült Sarlós Boldogasszony kápolnájuk, amely 1758-ig állt, ahol minden szerdán szentmisét mutattak be. 1751 januárjában szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök önálló plébániává szervezte és júniusban plébánost nevezett ki. A zárt város patronátust vállalt, gondoskodott szolgálati lakásokról is. Ezek szomszédságában, a Piactér nyugati szélén, a hajdani Hargita, Temető és Fürdő utcák találkozásánál építették fel 1751 és 1758 között a Szent Kereszt barokk stílusú templomot, amely jelenleg a város legrégibb egyházi épülete. A templom mérete akkor megfelelt a Csíkszék vásáros helyének. 1784-ben áldották meg a templomot Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. A templomot gyűrű, védőfal vette körül. A templom építéséről és állapotáról tájékoztat az 1866-ban készült “Descriptio Parochialis”, amelynek csak egy töredéke élte túl az 1916-os román betörést és gyújtogatást, amelyben elégett a plébánia levéltára, a harangozói és kántori lak. A plébánia felépítésére csak 1928-ban kerülhetett sor, amelyre Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök nagy adományához különböző adományok társultak. A munkálatok 1928. június 19-én kezdődtek él, és november 18-án szentmise keretében bejelentették az épület birtokbavételét.
Az 1933-as évben az Oltáregylet anyagi közreműködésével kifestették a templombelsőt. A második világháború ismét súlyos károkat okozott a templomi berendezésben, amit félév alatt tudtak rend behozni, hogy misézni lehessen benne. 1948-ban felújították a templomot. 1949-ben megtörtént a háború utáni első bérmálás, amit Nm. Márton Áron püspök atya végzett. Említésre méltó két kegytárgy Mátyás király korából, az 1470 körül készített talpas feszület és a Mária Kongregáció könyve.
2006-2008 között a Szent Kereszt-templomot teljesen restaurálták. A főoltárt eredeti állapotában igyekeznek visszaállítani, amelyet Mihály Ferenc szovátai restaurátor műhelyében felújítás alatt van, amit még ez évben helyére állítják. A főoltár központi fülkéjében a keresztre feszített Krisztus, két oldalt Mária és János apostol látható. Az oromzaton az Utolsó vacsora festett képe, angyalokkal övezve. Az alapszerkezetű építményre hársfából készültek a szobrok, faragványok és profillécek, amelyeket a kor szokása szerint márványt imitáló enyves temperafestéssel díszítettek. A templom tornyán időközi javításokat eszközöltek, de mivel a belső szerkezete nagyon meggyengült, 2021-ben lebontották és 2022-ben újraépítették. .Az épület több mind 270 éves császárfáit a szú és az idő megemésztette. A torony gömbje fölötti rész is megroskadt, megdőlt a templomhajó irányába. A templom toronysisakjának újjáépítése során találtak rá a henger alakú, horganyozott lemezből készült jó állapotban lévő időkapszulára, amelyből dokumentumok, illetve régi bankjegyek és pénzérmék kerültek elő. A Szent Kereszt plébánián működött és működnek a Rózsafüzér Társulatok, Szent Ferenc Harmadik Rendje, Oltáregylet-nőszövetség, Mária Kongregáció, Szent Kereszt Szövetség, Katolikus Népszövetség, Leányklub és Gyermekek Kisapostol Egyesülete.
A csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Ebből a plébániából lett önálló 1990-ben a zsögödi, 1995-ben a Szent Ágoston és 2010-ben a hargitafürdői plébánia. Két miséző helye van a Szent József kápolna, ahol mindennap tartanak szentmisét, és a Szécsenyi Deszkatemplom, ahol vasár- és ünnepnap van szentmise. Szolgálatot teljesít: Ft. Msgr. Dr. Darvas -Kozma József plébános, pápai káplán, címzetes esperes, Ft. Mihály Zoltán kisegítő-lelkész, T. Küsmödi Csongor- Ignác és T. Bíró Károly id. segédlelkészek. A kántori szolgálatot Bakos Mihály-Károly és Tankó Nándor töltik be. A templom búcsús ünnepén, szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre emlékezik az egyház, Krisztus Keresztjének a megtalálására, valamint a visszaszerzésére. Örökös szentségimádási napja szeptember 14-én tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: szekelyhon
