Marosvásárhely, Erdély szívében, Maros megyében helyezkedik el. A város a Maros folyó mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagy része azonban a folyó bal partján fekszik. A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos-tető, amely az egyik legfontosabb turisztikai állomás, az itt található állatkertnek is köszönhetően. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonom Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Éghajlata mérsékelten kontinentális.
A várost a következő községek veszik körbe:
Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr. Írott forrásban először 1323-ban említik a település római katolikus egyházközségének Romanus nevű papját.1405-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a vásártartási jogot adományozza a városnak, majd 1482-ben Mátyás király aláírása által királyi várossá válik. Később, 1616. április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme írja alá azt az okiratot, amely által a város szabad királyi város lesz. Neve ekkor változik a régi Székelyvásárhelyről Marosvásárhelyre.A város sokat köszönhet Borsos Tamás városbírónak és Bernády György polgármesternek ,mivel ő építtette a Vármegyeházat, a Kultúrpalotát, a mai Orvosi Egyetem, Petru Maior Egyetem és sok más iskola épületeit. Minden bizonnyal Marosvásárhely legjelentősebb kulturális öröksége a Teleki Téka. A könyvtárat 1802-ben létesítette báró Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki több európai egyetemen tanult. Marosvásárhely iskolái közül a Református Kollégium, ma Bolyai Farkas Líceum, a legrégebbi, 1557-ben alapították.Az egyetemes tudomány legjelesebb marosvásárhelyi képviselője a matematikus apa és fiú, Bolyai Farkas és Bolyai János. A Habsburgok védelme alatt Erdélybe visszatérő jezsuita rend első képviselője 1702-ben érkezett Marosvásárhelyre Endes István páter személyében. Pártfogója, Boér Simon Fogaras vidéki kapitány, marosszéki nemes házat adományozott missziója számára. 1705-re már kis kápolnát építettek, két év múlva, Rákóczi fejedelemmé választását követően már ebben tartottak Te Deumot. A jezsuiták időközben Nagy Szabó Ferenc örököseitől megvásárolták az 1623-ban épült sarokházát. A missziót Antalfi János püspök 1727-ben emelte plébánia rangra, a ma is álló templom építését ezután kezdték el. Az új szentély alapkövét 1728. augusztus 8-án tették le, ez az épületrész a következő évben fedél alá is került és 1734-ben építették a hajót és a tornyokat. A templomot 1750. október 4-én szentelte fel báró Sztojka Zsigmond Antal püspök. Teljes befejezése 1768-ban történik. A főoltárt Anton Schuchbauer és Johann Nachtigall készítik, gróf Haller János és neje, Daniel Zsófia megrendelésére. Ugyanezek a művészek készítik a templom barokk szószéket is, mely gróf Bethlen Miklós és neje , Csáki Krisztina megrendelésére készült 1757-ben. A főoltár festménye Michael Angelo Unterberger műve, neki tulajdonítják a többi oltárképet is. A színes üvegablakok 1898-ban készülnek. 1900-ban Szirmai Szent Antal ornamentális keretekben foglalt neobarokk mennyezetképeket fest a templom boltozataira. A hajó boltozatán Mária mennybevétele, Szent Margit és Szent Erzsébet arcképe jelenik meg, az orgonakarzat fölé egyházi zenére utaló hangszereket festettek. Általános belső felújítás volt 1930–1933-ban, külső felújítás 1960-ban.A bádogtető leváltása hódfarkú cseréppel 1963-ban történt meg. 1973-ban egy egyemeletes épületet építenek a plébánia keleti részéhez. 1983-ban a templom keleti végéhez ugyancsak egy emeletes épületet húznak fel két nagy teremmel és két garázzsal. Erre 1998-ban ráépítenek még egy emeletet, vagyis a teljes javítás 1998–1999-ben történik. Csató Béla pápai káplán, kanonok, plébános idejében Deus Providebit ifjúsági ház épül a plébánia udvarán.
A plébánia és a templom épülete a marosvásárhelyi főtér (jelenleg Rózsák tere) keleti házsorának északi végén található. A templom alaprajza téglalap alakú, építésével megbízott építész Hammer Konrád volt. Három magas, félköríves záródású ablak nyílik, a középső ablak kötényébe stukkóból egymást átlósan metsző horgonyt és keresztet mintáztak, metszéspontjukban sugárzó Jézus-szívvel. A köríves záródású falfülkékben jobboldalt Loyolai Szent Ignác, baloldalt pedig Xavéri Szent Ferenc szobra látható. A fiókos dongaboltozatos hajóhoz kétoldalt 3-3 oldalkápolna csatlakozik. A szentély egyenes záródású, két oldalról sekrestye és kápolna fogja közre, melyek fölött oratóriumot alakítottak ki. A kápolnák és az oratórium felett oldalkarzatok húzódnak mindkét oldalon. A szentély és az északi kápolnasor alatt kripta húzódik, több fontos helyi katolikus személyiség sírjával. A felépítményét négy oszlop osztja három regiszterre; az északiban az Újszövetséget, a déliben az Ószövetséget jelképező szobrot helyeztek el. A középső regiszter felső részét csaknem teljesen kitölti a Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló nagyméretű főoltárkép.A főoltárkép alatti kisebb méretű festmény Máriát ábrázolja a kis Jézussal. A mellékoltárok képei , az északkeleti kápolna oltárképén a lovon ülő Szent László vizet fakaszt a sziklából,a középső kápolna oltárképén Szent József Látható. Az északnyugati kápolnát Pápuai Szent Antal tiszteletére szentelték fel,ebben jelenleg a szent újabb kori szobra látható. A délnyugati kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték, a szent, a feszület előtt térdel. A déli középső kápolna oltárképén Mária Magdolnát láthatjuk a kereszt alatt. A délkeleti kápolna oltárának barokk keretébe Benczúr Gyula közismert festménye, Vajk megkeresztelése csodálható meg. A Keresztelő Szent János - belváros plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség,a Marosi főesperesi kerülethez tartozik.
Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít: Ft. Péter Arthur főesperes-plébános, Ft. Szakács Endre kisegítő lelkész, címzetes esperes, T. Papp László segédlelkész, lelki igazgató, T. Tuzson Attila kisegítő lelkész, iskolalelkész és a kántori szolgálatot Bakos László és Lőrinczi Miklós kántor töltik be. A templom búcsús ünnepe: június 24. Örökös szentségimádási nap: január 15.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: mvh-belvaros.plebania.ro
Leave a Comment