Fatimában több tízezer ember volt szem- és fültanúja a Szűzanya kérésének, hogy naponta imádkozzuk el a világ békéjéért a rózsafüzért, mely újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. A rózsafüzéren keresztül lélegezhetjük be Krisztus misztériumát.
Az evangélium esszenciája
A fatimai jelenések során, a Szűzanya az utolsó alkalommal – 1917. október 13-án a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be a tömeg előtt, és arra szólította fel az egybegyűlt több tízezer embert (becslések szerint 30-70 ezren is szemtanúi lehettek a hatodik jelenésnek!), hogy naponta imádkozzuk el a rózsafüzért. A Szűzanya, aki jelképesen maga is rózsafüzért tartott egyik kezében, arra kérte az emberiséget, hogy térjünk meg és tartsunk bűnbánatot, mert csak így lehet béke a Földön.
„Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük” – foglalta össze a Szűzanya akkor elhangzott kérését a fatimai pásztorgyerekek, Jácint és Ferenc boldoggá avatásának ünnepén, 2000. május 13-án II. János Pál pápa a homíliájában. (A három pásztorgyermek közül csak Lúcia érte meg a felnőttkort; ő 2005-ben hunyt el 97 éves korában, és az ő boldoggá avatása is folyamatban van már.)
A szentatya egy másik beszédében az evangélium esszenciájának nevezte a katolikus hívek leghatásosabb imádságát: „a rózsafüzér az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
A fatimai jelenések során, a Szűzanya az utolsó alkalommal – 1917. október 13-án a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be a tömeg előtt, és arra szólította fel az egybegyűlt több tízezer embert (becslések szerint 30-70 ezren is szemtanúi lehettek a hatodik jelenésnek!), hogy naponta imádkozzuk el a rózsafüzért. A Szűzanya, aki jelképesen maga is rózsafüzért tartott egyik kezében, arra kérte az emberiséget, hogy térjünk meg és tartsunk bűnbánatot, mert csak így lehet béke a Földön.
„Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük” – foglalta össze a Szűzanya akkor elhangzott kérését a fatimai pásztorgyerekek, Jácint és Ferenc boldoggá avatásának ünnepén, 2000. május 13-án II. János Pál pápa a homíliájában. (A három pásztorgyermek közül csak Lúcia érte meg a felnőttkort; ő 2005-ben hunyt el 97 éves korában, és az ő boldoggá avatása is folyamatban van már.)
A szentatya egy másik beszédében az evangélium esszenciájának nevezte a katolikus hívek leghatásosabb imádságát: „a rózsafüzér az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
A hatodik fatimai jelenés zárásaként történt a híres napcsoda – rendkívüli és csodás hangsúlyt adva a Szűzanya szavainak: a nap úgy kezdett el forogni, mint tüzes kerék, csodálatos fénysugarakat lövellve ki. Az emberek, a hegyek, a fák, minden gyönyörű színekben kezdett el tündökölni. A nap végül egyre nagyobb lett, és úgy tűnt, hogy rá fog zuhanni a tömegre. Mindenki rémülten vetette magát a földre, és kegyelemért, bocsánatért esedezve imádkozott. Ezután minden visszaváltozott. Az emberek, akik az előbb félelmükben mind térdre rogytak – a korábbi esőzéstől teljesen átnedvesedett, sáros talajon, meglepődve tapasztalták azt is, hogy egyáltalán nem tapadt sár a ruhájukra.
Egyik legnépszerűbb szentünk, Pietrelcinai Szent Pio (Pió atya) naponta többször imádkozta a rózsafüzért – párnája alatt is tartott egyet. Egyszer ezt mondta róla: „Szeresd a Szűzanyát és imádkozd a rózsafüzért, mert az Ő rózsafüzére a fegyver a világ gonoszságai, ördögei ellen. Minden Isten által adott kegyelem a Boldogságos Szűz Márián keresztül árad. Az ember annyira ostoba; úgy gondolja, le tudja élni az életét a Szűzanya segítsége nélkül.”
A néhány éve elhunyt Don Gabriele Amorth atya (a római egyházmegye exorcistája) szerint a rózsafüzér képes megadni a békét a társadalomnak, az egész világnak, mert imádság és elmélkedés, mely képes megváltoztatni a szíveket, és legyőzni az ember ellenségének fegyvereit. A rózsafüzér imádság és elmélkedés együttese; égi Édesanyánkra bízott ima, mely az Atyához, a Szentháromsághoz szól, de egyúttal elmélkedés is, melynek a középpontja Krisztus. Az ördög számára egyetlen nem liturgikus ima sem annyira gyűlöletes, mint a szent rózsafüzér.
A rózsafüzér kontemplatív (szemlélődő) ima, melynek során Máriával közelítünk Krisztusra, vele könyörgünk Krisztushoz, vele hirdetjük Krisztust. A világnak ma szüksége van imádságra és elmélkedésre, jobban, mint valaha. Mindenekelőtt imádságra, mert az emberek elfelejtették Istent, és Isten nélkül borzasztó katasztrófa szélén állnak. Isten segítsége nélkül nyert ügye van a sátánnak. Szükség van az elmélkedésre is, mert ha elfelejtjük a nagy keresztény igazságokat, akkor üresség lesz a lelkekben; és jól tudja az ellenség, hogy ezt az ürességet hogyan töltse be. Ennek a következménye, hogy ma egyre nagyobb teret nyer a babona és az okkultizmus, vagy az olyan szellemi gyakorlatok, mint a meditáció és a jóga.
Fatimában több tízezer ember volt szem- és fültanúja a Szűzanya kérésének, hogy naponta imádkozzuk el a világ békéjéért a rózsafüzért, mely újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. A rózsafüzéren keresztül lélegezhetjük be Krisztus misztériumát. Rózsafüzér imaAz evangélium esszenciája
A fatimai jelenések során, a Szűzanya az utolsó alkalommal – 1917. október 13-án a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be a tömeg előtt, és arra szólította fel az egybegyűlt több tízezer embert (becslések szerint 30-70 ezren is szemtanúi lehettek a hatodik jelenésnek!), hogy naponta imádkozzuk el a rózsafüzért. A Szűzanya, aki jelképesen maga is rózsafüzért tartott egyik kezében, arra kérte az emberiséget, hogy térjünk meg és tartsunk bűnbánatot, mert csak így lehet béke a Földön.
„Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük” – foglalta össze a Szűzanya akkor elhangzott kérését a fatimai pásztorgyerekek, Jácint és Ferenc boldoggá avatásának ünnepén, 2000. május 13-án II. János Pál pápa a homíliájában. (A három pásztorgyermek közül csak Lúcia érte meg a felnőttkort; ő 2005-ben hunyt el 97 éves korában, és az ő boldoggá avatása is folyamatban van már.)
A szentatya egy másik beszédében az evangélium esszenciájának nevezte a katolikus hívek leghatásosabb imádságát: „a rózsafüzér az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
A hatodik fatimai jelenés zárásaként történt a híres napcsoda – rendkívüli és csodás hangsúlyt adva a Szűzanya szavainak: a nap úgy kezdett el forogni, mint tüzes kerék, csodálatos fénysugarakat lövellve ki. Az emberek, a hegyek, a fák, minden gyönyörű színekben kezdett el tündökölni. A nap végül egyre nagyobb lett, és úgy tűnt, hogy rá fog zuhanni a tömegre. Mindenki rémülten vetette magát a földre, és kegyelemért, bocsánatért esedezve imádkozott. Ezután minden visszaváltozott. Az emberek, akik az előbb félelmükben mind térdre rogytak – a korábbi esőzéstől teljesen átnedvesedett, sáros talajon, meglepődve tapasztalták azt is, hogy egyáltalán nem tapadt sár a ruhájukra.
Egyik legnépszerűbb szentünk, Pietrelcinai Szent Pio (Pió atya) naponta többször imádkozta a rózsafüzért – párnája alatt is tartott egyet. Egyszer ezt mondta róla: „Szeresd a Szűzanyát és imádkozd a rózsafüzért, mert az Ő rózsafüzére a fegyver a világ gonoszságai, ördögei ellen. Minden Isten által adott kegyelem a Boldogságos Szűz Márián keresztül árad. Az ember annyira ostoba; úgy gondolja, le tudja élni az életét a Szűzanya segítsége nélkül.”
A néhány éve elhunyt Don Gabriele Amorth atya (a római egyházmegye exorcistája) szerint a rózsafüzér képes megadni a békét a társadalomnak, az egész világnak, mert imádság és elmélkedés, mely képes megváltoztatni a szíveket, és legyőzni az ember ellenségének fegyvereit. A rózsafüzér imádság és elmélkedés együttese; égi Édesanyánkra bízott ima, mely az Atyához, a Szentháromsághoz szól, de egyúttal elmélkedés is, melynek a középpontja Krisztus. Az ördög számára egyetlen nem liturgikus ima sem annyira gyűlöletes, mint a szent rózsafüzér.
A rózsafüzér kontemplatív (szemlélődő) ima, melynek során Máriával közelítünk Krisztusra, vele könyörgünk Krisztushoz, vele hirdetjük Krisztust. A világnak ma szüksége van imádságra és elmélkedésre, jobban, mint valaha. Mindenekelőtt imádságra, mert az emberek elfelejtették Istent, és Isten nélkül borzasztó katasztrófa szélén állnak. Isten segítsége nélkül nyert ügye van a sátánnak. Szükség van az elmélkedésre is, mert ha elfelejtjük a nagy keresztény igazságokat, akkor üresség lesz a lelkekben; és jól tudja az ellenség, hogy ezt az ürességet hogyan töltse be. Ennek a következménye, hogy ma egyre nagyobb teret nyer a babona és az okkultizmus, vagy az olyan szellemi gyakorlatok, mint a meditáció és a jóga.
Hogyan koncentráljunk ima közben
A rózsafüzér imával kapcsolatos egyik legnagyobb ellenvetés (éppen) az, hogy túl hosszú és elmélkedő imádság, nem tudjuk végigkoncentrálni. A rózsafüzérnek azonban nem az a lényege, hogy mindig minden tizedét (vagy titkát) végigmondjuk, hogy monoton módon csak elmormoljuk. A figyelem, az elmélyülés a fontos, hogy megpróbáljuk megérteni és minél teljesebben átélni (azt a titkot), amit épp imádkozunk. Időnktől, helyzetünktől, szándékunktól függően egy-egy tizedet is elmondhatunk belőle. Albert J. M. Shamon atya, alábbi gondolatait is érdemes megfontolni ezzel kapcsolatosan.
Gondolataink mindenfajta ima közben is, de különösen a hosszabb imádságok közepette könnyen elkalandoznak. Szent Ignác ezért azt javasolja mindnyájunknak, hogy „csak nézzük a mi Urunk életének jeleneteit anélkül, hogy bármiféle tanúságot próbálnánk azokból levonni, és életünkben alkalmazni”. A feladatok és alkalmazásaik jönnek majd maguktól. Megtörtént-e, hogy moziban voltál, és a barátod megkérdezte, tetszett-e a film? Amikor válaszolsz, öntudatlanul is elemzed a képet anélkül, hogy egyáltalán tudatában lennél; következtetéseket vonsz le a filmmel kapcsolatban. Így van ez a rózsafüzér imával is. Figyeld csak a mi Urunk életének eseményeit Édesanyjával a 10 Üdvözlégy elmondása alatt. Mint egy moziban, szólni kezdenek hozzád anélkül, hogy a figyelésen kívül bármit is tennél. Míg a képeket nézed, Isten működik a szívedben.
A 10 Üdvözlégy Mária olyan, mint egy háttérzene, mialatt Urunk életét szemléljük. A háttérzene sokszor jó segítség olvasásnál vagy a munkánál. Nem szentelünk sok figyelmet a zenének, de mégis segít abban, hogy a mi Urunk élete titkain elmélkedjünk. Ha csendben figyeljük Urunk életének történéseit, soha nem sejtett gyümölcsöt hozhatnak.
Fatimában több tízezer ember volt szem- és fültanúja a Szűzanya kérésének, hogy naponta imádkozzuk el a világ békéjéért a rózsafüzért, mely újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. A rózsafüzéren keresztül lélegezhetjük be Krisztus misztériumát. Rózsafüzér imaAz evangélium esszenciája
A fatimai jelenések során, a Szűzanya az utolsó alkalommal – 1917. október 13-án a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be a tömeg előtt, és arra szólította fel az egybegyűlt több tízezer embert (becslések szerint 30-70 ezren is szemtanúi lehettek a hatodik jelenésnek!), hogy naponta imádkozzuk el a rózsafüzért. A Szűzanya, aki jelképesen maga is rózsafüzért tartott egyik kezében, arra kérte az emberiséget, hogy térjünk meg és tartsunk bűnbánatot, mert csak így lehet béke a Földön.
„Imádkozzatok, sokat imádkozzatok és ajánljatok föl áldozatokat a bűnösökért; oly sok lélek jut a pokolba, mert nincs, aki imádkozzon és áldozatot ajánljon föl értük” – foglalta össze a Szűzanya akkor elhangzott kérését a fatimai pásztorgyerekek, Jácint és Ferenc boldoggá avatásának ünnepén, 2000. május 13-án II. János Pál pápa a homíliájában. (A három pásztorgyermek közül csak Lúcia érte meg a felnőttkort; ő 2005-ben hunyt el 97 éves korában, és az ő boldoggá avatása is folyamatban van már.)
A szentatya egy másik beszédében az evangélium esszenciájának nevezte a katolikus hívek leghatásosabb imádságát: „a rózsafüzér az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
A hatodik fatimai jelenés zárásaként történt a híres napcsoda – rendkívüli és csodás hangsúlyt adva a Szűzanya szavainak: a nap úgy kezdett el forogni, mint tüzes kerék, csodálatos fénysugarakat lövellve ki. Az emberek, a hegyek, a fák, minden gyönyörű színekben kezdett el tündökölni. A nap végül egyre nagyobb lett, és úgy tűnt, hogy rá fog zuhanni a tömegre. Mindenki rémülten vetette magát a földre, és kegyelemért, bocsánatért esedezve imádkozott. Ezután minden visszaváltozott. Az emberek, akik az előbb félelmükben mind térdre rogytak – a korábbi esőzéstől teljesen átnedvesedett, sáros talajon, meglepődve tapasztalták azt is, hogy egyáltalán nem tapadt sár a ruhájukra.
Egyik legnépszerűbb szentünk, Pietrelcinai Szent Pio (Pió atya) naponta többször imádkozta a rózsafüzért – párnája alatt is tartott egyet. Egyszer ezt mondta róla: „Szeresd a Szűzanyát és imádkozd a rózsafüzért, mert az Ő rózsafüzére a fegyver a világ gonoszságai, ördögei ellen. Minden Isten által adott kegyelem a Boldogságos Szűz Márián keresztül árad. Az ember annyira ostoba; úgy gondolja, le tudja élni az életét a Szűzanya segítsége nélkül.”
A néhány éve elhunyt Don Gabriele Amorth atya (a római egyházmegye exorcistája) szerint a rózsafüzér képes megadni a békét a társadalomnak, az egész világnak, mert imádság és elmélkedés, mely képes megváltoztatni a szíveket, és legyőzni az ember ellenségének fegyvereit. A rózsafüzér imádság és elmélkedés együttese; égi Édesanyánkra bízott ima, mely az Atyához, a Szentháromsághoz szól, de egyúttal elmélkedés is, melynek a középpontja Krisztus. Az ördög számára egyetlen nem liturgikus ima sem annyira gyűlöletes, mint a szent rózsafüzér.
A rózsafüzér kontemplatív (szemlélődő) ima, melynek során Máriával közelítünk Krisztusra, vele könyörgünk Krisztushoz, vele hirdetjük Krisztust. A világnak ma szüksége van imádságra és elmélkedésre, jobban, mint valaha. Mindenekelőtt imádságra, mert az emberek elfelejtették Istent, és Isten nélkül borzasztó katasztrófa szélén állnak. Isten segítsége nélkül nyert ügye van a sátánnak. Szükség van az elmélkedésre is, mert ha elfelejtjük a nagy keresztény igazságokat, akkor üresség lesz a lelkekben; és jól tudja az ellenség, hogy ezt az ürességet hogyan töltse be. Ennek a következménye, hogy ma egyre nagyobb teret nyer a babona és az okkultizmus, vagy az olyan szellemi gyakorlatok, mint a meditáció és a jóga.
Hogyan koncentráljunk ima közben?
A rózsafüzér imával kapcsolatos egyik legnagyobb ellenvetés (éppen) az, hogy túl hosszú és elmélkedő imádság, nem tudjuk végigkoncentrálni. A rózsafüzérnek azonban nem az a lényege, hogy mindig minden tizedét (vagy titkát) végigmondjuk, hogy monoton módon csak elmormoljuk. A figyelem, az elmélyülés a fontos, hogy megpróbáljuk megérteni és minél teljesebben átélni (azt a titkot), amit épp imádkozunk. Időnktől, helyzetünktől, szándékunktól függően egy-egy tizedet is elmondhatunk belőle. Albert J. M. Shamon atya, alábbi gondolatait is érdemes megfontolni ezzel kapcsolatosan.
Gondolataink mindenfajta ima közben is, de különösen a hosszabb imádságok közepette könnyen elkalandoznak. Szent Ignác ezért azt javasolja mindnyájunknak, hogy „csak nézzük a mi Urunk életének jeleneteit anélkül, hogy bármiféle tanúságot próbálnánk azokból levonni, és életünkben alkalmazni”. A feladatok és alkalmazásaik jönnek majd maguktól. Megtörtént-e, hogy moziban voltál, és a barátod megkérdezte, tetszett-e a film? Amikor válaszolsz, öntudatlanul is elemzed a képet anélkül, hogy egyáltalán tudatában lennél; következtetéseket vonsz le a filmmel kapcsolatban. Így van ez a rózsafüzér imával is. Figyeld csak a mi Urunk életének eseményeit Édesanyjával a 10 Üdvözlégy elmondása alatt. Mint egy moziban, szólni kezdenek hozzád anélkül, hogy a figyelésen kívül bármit is tennél. Míg a képeket nézed, Isten működik a szívedben.
A 10 Üdvözlégy Mária olyan, mint egy háttérzene, mialatt Urunk életét szemléljük. A háttérzene sokszor jó segítség olvasásnál vagy a munkánál. Nem szentelünk sok figyelmet a zenének, de mégis segít abban, hogy a mi Urunk élete titkain elmélkedjünk. Ha csendben figyeljük Urunk életének történéseit, soha nem sejtett gyümölcsöt hozhatnak.
Rózsafüzér ima
»Egyszer éppen a dicsőséges titkokat mondtam. A másodikra, a mennybemenetelre gondoltam. Átfutott az agyamon, hogy ottmaradtak az apostolok egyedül. Elgondolkodtam azon, vajon az a 12 egyszerű ember, hogyan változtatta meg a világot? Ekkor, mint derült égből villámcsapás, eszembe jutottak a Szűzanya jelenései a gyermekek előtt Lourdes-ban, Fatimában és Medjugorje-ban. Arra gondoltam, hogy bár csak néhány gyermek volt ott, mégis milliókra voltak hatással. Majd világossá vált előttem, mennyivel nagyobb hatás érhette az apostolokat, mert ők nem csak látták Krisztust, hanem éveken át Vele is voltak. Azon kívül, Isten Anyja a mennybemenetel után még egy ideig segítő társuk volt. Mielőtt folytathattam volna a gondolatmenetet, már a harmadik titoknál tartottam…«
Fábry Kornél atya, a 2021-ben tartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára egyik előadása alkalmával szintén beszélt az ima közbeni koncentráció nehézségeiről. Neki is van taktikai javaslata: »Megesik, hogy elkószálnak a gondolataink. Nagyjából fél-másfél perc múlva, miután elkezdtük az imádságot… Ezzel semmi baj nincs, mert nem véletlenül jutnak az eszünkbe (bizonyos esetek és bizonyos személyek)! Látod, Jézus! Ki jutott eszembe? Mi jutott eszembe? Kérek, áldd meg őt! Vagy: Segítsd meg ezt a helyzetet! Gyógyítsd meg ezt a beteget! Segíts ennek a munkanélkülinek, aki bajban van! Majd egyik gondolattal ügyesen, finoman irányítsuk vissza a figyelmünket az imádságra, Krisztusra! Nem kell félni a kósza gondolatoktól. Ha elkószálnak, vissza kell őket kedvesen terelgetni!«
Érdemes azt is megfontolni, hogy egyéni ima közben legyen a kezünk ügyében jegyzettömb, papír vagy a telefon jegyzetkezelő alkalmazása, és írjuk fel a jó ötletnek tűnő dolgokat, problémás dolgainkat, a gondolatainkban váratlanul eszünkbe jutó személyek nevét; azaz potenciális imaszándékokat. Mindezek lehetséges, hogy a Szentlélek ösztönzésére jutnak ilyenkor az eszünkbe.
Forrás, fotó: szentkelemenbuk.hu
