András Ibolya Anna vagyok, 66 éves, Tusnádfürdőn élek családommal. Két felnőtt gyermekünk van, akik már nem laknak velünk, a lányunk külföldön és a fiunk közelebb hozzánk, Brassóban.
Az Erdélyi Mária Rádióra megalakulása után találtam, és az ott elhangzott felhívásra jelentkeztem önkéntes munkatársnak, nem gondolkodva azon, milyen feladatok várnak rám. Egyszerűen ehhez a lelkes szeretetteljes közösséghez akartam tartozni – ahogyan ma már mondjuk – a nagy család tagja lenni! Hála Istennek azóta is tart ez a lángolás minkét részről. Kezdettől fogva a magazinok szétosztását és az adományok továbbítását végzem a tusnádfürdői és az újtusnádi hallgatóktól. Több éve már, hogy imacsoportunkkal rózsafűzér imádkozására is jelentkeztünk a csíksomlyói stúdióba. Nagy élmény és kegyelem minden alkalom, amikor a stúdióba megyünk imádkozni, igyekezve mindig újabb személyeket bevonni, hogy ezáltal is minél többen megtapasztalhassák azt a szeretetet, amivel fogadnak bennünket az ottani önkéntesek és munkatársak.
A Mária Rádió hallgatása nagy változást hozott az életemben is, általa sok mindent másként értékelek. Megértettem az ima fontosságát, a napi rózsafűzér imádkozását, megtanultam elfogadóbbnak, türelmesebbnek és kitartónak lenni az imában és a közösségben. Megtapasztaltam általa a közös ima erejét, folyamatosan tanulom, hogyan bízzam rá a Jóistenre az életemet, gyermekeim életét, a nehézségeket, a napi kihívásokat. Továbbra is kérem a Szűzanya közbenjáró szeretetét, hogy ez a tiszta, önzetlen lelkesedés megmaradjon a rádió közösségében, mert csak így lehetünk hiteles munkatársak, ha életünkkel is példát mutatunk másoknak a szeretet megélésében.
2018-tól nyugdíjas vagyok, és azóta még jobban érzem mennyire szükségem van erre a szeretetközösségre. Több alkalommal vettem részt a rádió munkatársai által szervezett zarándokutakon, amelyért szintén nagyon hálás vagyok. Hálás mindenkiért, akivel megismerkedtem, igazi lelkitársakra találtam, megtapasztalva a közösség erejét. A Mária Rádió megtanított mindenért hálás lenni, bármi nehézség is jön az életünkben. Tudom, hogy van egy nagy család, aki imádkozik értem is. Lisieux-i Kis Szent Teréz gondolataival szeretném bátorítani a kedves hallgatókat, olvasókat: „A hála vonzza be a legtöbb kegyelmet a Jóistentől, mert meghatódik, ha jótéteményeit megköszönjük és siet tíz másikat adni. Ha ismét megköszönjük, ugyanazzal a bensőséggel, micsoda kiszámíthatatlan megsokszorozódása lesz ez a kegyelemnek. Megtapasztaltam magam is, próbálja meg, és meglátja.” Hallgassuk a rádiót és akinek lehetősége van legyen önkéntes, legyünk bátrak vállalni a Szűzanya hívását, legyünk fénysugarak családunkban, a közösségünkben, a világban. A Szűzanya mindig a közelünkben van, a Szentlélek segít döntéseinkben. Figyeljünk a belső hangra!
Imádságos szeretettel, András Ibolya Anna
