Torda város, municípium Kolozs megyében. Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá. Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai: Szentmihály és Aranyosgyéres. Neve az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból. Torda város főterének északi végén,Erdély egyik legszebb és legnagyobb középkori temploma áll.A város az oklevelekben már a XIV. században megjelenik. A középkorban Szent Miklósnak,a 18.században újraszentelésekor a Kisboldogasszonynak ajánlott plébániatemplom, az erdélyi késő gótika egyik kevéssé ismert, fordulatos történetű emléke. Írásos dokumentumok és a városban fennmaradt, illetve a kutatott szakrális épületei arról tanúskodnak, hogy Tordán már a 12. századtól elkezdődött a hitélet. A késő gótikus templom a XV. század végén és a XVI . század elején épülhetett,de a 17.század politikai,harci eseményei komoly károkat okoztak a templomban. A XVIII. században ismét a katolikusok kezébe visszakerült,helyreálítási munkálatok kezdődnek el, melynek során kialakult a mai külső megjelenése. A felújítás alatt készültek mai oltárai,míg a templombelső bútorai, orgonái a XIX. század elején tűzvész martaléka lett ,így 1773 és 1822. évi renoválások alkalmával gyökeresen átalakult. Talán a legfontosabb és értékesebb a templom padlásán talált 1714-es latin felirat,ami magyarul így hangzik: “Mindent az egy igaz Atyaisten dicsőségére, Urunk Jézus Krisztus által a Szentlélekben – kezdetű érdekes és értékes történelmi beszámoló”. Bástyás, kaputornyos várfal vette körül a templomot, amelyet a XVIII. század elején bontottak le. A szentély ablakait finom munkájú, bonyolult mérművek díszítik, melyek közül hármat 2010-ben bontottak ki. A hajó déli támpillérein két évszám, 1493 és 1504 maradt fenn. A hajó déli falát négy hatalmas ablak nyitja meg. A déli kapu két nyílással rendelkezik melyeket csúcsíves oromzat zár le. A tordai templom hajóját is a Farkas utcai templom építői emelték, hajóboltozata lenyűgözi a látogatót. A boltozat alacsonyabban fekszik, mint a templom magassága, elvágja a gótikus ablakokat. 1724-ben a kolozsvári jezsuita kollégium rektora, Görgey Imre emeltette a Mária születése főoltárt, melyet Mártonfi György püspök szentelt fel, akkor készülhetett a Nepomuki Szent János oltár is. A hajó keleti felén falazott karzat emelkedik, hatalmas orgonával, melyet 1767-től folytonosan bővítettek, jelenlegi alakját 1910-ben nyerte el. A templomban figyelemre méltó a szentély, boltozatán 3 Mária tárgyú 1830-ból származó freskó a Marosvásárhelyről Tordára telepedett, Vitkai János nevű festő munkája. A barokk-neoklasszicista főoltár szoborcsoportja a Keresztrefeszítést ábrázolja majdnem életnagyságú fa alakokkal. Az oltárt Batthyány Ignác rendelte meg 1794-ben Hoffmayer Simontól. Aranyszínezésű szószéke 1824-ben készült, Csűrös Antal munkája. A diadalívfal előtt állnak az átfestett barokk mellékoltárok, amelyekre az előző századfordulón elhelyezett szobrok láthatóak.
A templom szentélyét méltoságtelyesen felújították és a festményeket meg a szobrokat restaurálták 2022-2023-ban.Ezért hát az arra járó zarándokok figyelmében ajánlják a templom belső szépségének a megtekintését. Betérésük-látogatásuk alkalmával, imára kulcsolt kézzel a Szűzanyához imádkozva hálát adni, de a mindennapjaink nehézségeihez az Úrtól kegyelmet lehet kérni. A Tordai Kisboldogasszony plébánia oldallagosan ellátott filiái Sinfalva és Szentmihály,ahol havonta tartanak kétszer szentmisét.A Sinfalvi Nagyboldogasszony plébánia egyházközség, a kevés katolikus lélekszámmal sokat küzdött a megmaradásért. Templomukat visszaszerezték,újjáépítették és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelték fel. A falu búcsús ünnepét augusztus 15 -én tartják és örökösszentségimádási napot pedig február 10-én. A másik oldallagosan ellátott plébánia,Szentmihály,Tordától 6 km-re ,az Aranyos völgyében helyezkedik el. Első írásos említése 1270-ben volt és Zent Mihelfalva néven említették. Nevét kora Árpádkori, Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templomáról kapta és a román neve onnan származik ,hogy 1601-ben határában ölték meg Basta katonái Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet. 1667-1685 között az Aranyos-folyó partjáról átköltöztették,aztán újból szétbontották és árvízmentes helyen újra felépítették, ez a jelenlegi református templom.1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.
Egyházilag a Torda -aranyosi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Ráduly István-Zsolt plébános és a kántori szolgálatot Berekméri Tibor kántor végzik. A tordai Kisboldogasszony plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Torda-aranyosi főesperesi kerülethez tartozik. A plébánia búcsuját szeptember 8-án tartják.Örökös szentségimádási nap: február 01.
Öszeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
