A francia forradalom következtében lépésről lépésre Európa minden országában megdőlt a keresztény társadalmi rend. 1830-ban Franciaország fővárosában újabb forradalom tört ki, mely a keletkező szocializmus és kommunizmus előfutára volt. Ugyanebben az időben, ugyanezen a helyen, azaz Párizsban, Isten Anyja a Rue de Bac 140. szám alatt álló vincés kolostor kápolnájában megjelent Labouré Katalin noviciátusnak. Mária imát és vezeklést követelt azon emberek bűneinek engesztelésére, kik istentelenségben és erkölcstelenségben élnek. A második jelenés alatt Katalin azt látta, hogy a Boldogságos Szűz körül egy csupa fényből álló ovális keret képződik rajta a következő félkörívű arany felirattal: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk.” A Szűzanya ezt parancsolta Katalinnak. „Készíttess erre a mintára érmeket! Mindazok, akik nyakukon viselik, sok és nagy kegyelemben részesülnek. Túláradó kegyelmet kapnak azok, akik bizalommal viselik.”
XVI. Gergely pápa gondos utánajárást követően hitelesnek nyilvánította, majd mellkeresztjére erősítve viselte az érmet. IX. Pius pápa 1847. június 20-án engedélyezte az Ifjúsági Mária Mozgalom működését. XIII. Leó pápa 1894-ben bevezette a Csodásérmű Boldogasszony ünnepnapját november 27-re. Szent X. Pius pápa megalapította a Csodásérem Egyesületet. XI. Pius pápa gyakran buzdította a híveket a csodásérem tiszteletére. XII. Pius pápa audenciái során sokszor osztogatta az érmet. Számos nehézség leküzdése után 1832-ben nyomták ki az első érmeket, melyek a megszámlálhatatlan csoda: megtérések, gyógyulások természetfölötti segítségek miatt, melyek az ő közvetítésükre ezután és még ma is az egész világon történnek, a csodásérem nevet kapják.
A csodás érem
A csodás érem a szeplőtelen fogantatást ábrázoló kegyérem, története egy Mária-jelenéshez kötődik. 1830. november 27-én az irgalmas nővérek párizsi anyaházának kápolnájában Szűz Mária megjelent Labouré Katalin nővérnek.
1830. november 27-én este fél hatkor az irgalmas nővérek párizsi anyaházának kápolnájában a Szent Szűz látomásban mutatta meg Labouré Katalin nővérnek egy csodás érem tervét: Mária egy félig látszó földgömbön állt, s két kezében egy kisebb gömböt tartott, majd így szólt: „Íme ez a gömb, melyet itt látsz, az egész világot jelenti… s minden embert külön-külön.”
A Szűzanya ujjain gyűrűk, s azokban drágakövek voltak, amelyekből több fénysugár áradt. „Ezek a sugarak a kegyelmek jelei, melyeket Mária az emberek számára kiesdekel.” - hallja Katalin. A Szent Szűz jobb kezétől kezdődően arany felírás volt látható.
A felirat átívelt Mária feje fölött, és bal kezénél végződött. Az írás így szólt: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!” Mária kérte Katalint: „E minta szerint egy érmet kell veretni, és azok, akik azt megáldása után viselik, és áhítattal elmondják ezt a rövid fohászt, Isten Anyjának egészen különös oltalma alatt állnak.”
Katalin gyóntatója, Jean-Marie Aladel atya csak 1832-ben közölte az eseményeket Párizs érsekével, Hyacinthe Louis de Quélennel. Az érsek az érem elkészítésében jó lehetőséget látott a Szent Szűz tiszteletének terjesztésére, s ezen megfontolásból a júniusban forgalomba került érméket elsőként maga a főpásztor adta tovább híveinek.
De Quélen érsek megbízásából Guillou atya 1834-ben megjelentette az első hivatalos közleményt az éremről. Aladel atya pedig még ebben az évben megírta, és százezres példányban kiadta az érem történetét, amit az emberek hamarosan megvásároltak. A kiadványt öt év alatt hét nyelvre fordították le.
Párizs érseke időközben megindította a hivatalos vizsgálatot, s 1836. február 16-tól július 13-ig tizenkilenc ülés foglalkozott a jelenésekkel, a csodás éremmel, és a vele kapcsolatos csodákkal, majd a bizottság hitelesnek nyilvánította az eseményeket, és igaznak a csodás érem történetét.
A vizsgálati jegyzőkönyv 5. pontja ezt írja: „Az éremmel kiesdekelt és hitelesített rendkívüli kegyelmek: gyógyulások és megtérések, … csupa igazoló érvek a tények megállapításához, hogy az úgynevezett csodás érem egyes-egyedül Istentől eredhet.” 1894-ben XIII. Leó pápa engedélyezte, hogy a vincés nővérek november 27-én ünnepet üljenek a csodás érem Asszonya tiszteletére.
Katalin nővér 1876. december 31-én halt meg Párizsban. Hetven évet élt. Élményeiről élete során mindössze két emberrel beszélt: gyóntatójával és rendi elöljárójával. Külön parancsra csak 1841 augusztusában írta le a vele megtörtént eseményeket. 1933-ban boldoggá, 1947. július 27-én pedig szentté avatták. Épen maradt testét üvegkoporsó őrzi a párizsi csodás érem kápolnában.
A második jelenés
(193 éve)
1830. november 27-én vált igazán világossá Labouré Katalin küldetése. A jelzett nap estéjén fél hatkor Katalin nővér szokott helyén térdelt a kápolnában..
Az esti homályba burkolódzó az áhítatos csendben mindenkim elmerült a szívek a benső imájában. Senki sem vett észre semmit abból, ami nővérünk előtt lejátszódott. Ismét selyemruha suhogást hallott.
Amint föltekintett, látta, hogy az oltár vakító fényárban úszik, s középpontjában ott áll a Szentséges Szűz. Szinte oda akart szökken máris, hogy elébe térdeljen, de benső sugallat tartotta vissza. Most nem érintheti Őt. Előzőleg mint édesanyja jött hozzá, most pedig mennyei dicsőségében állt előtte.
Egy félgömbön állott. Hófehér ruhája a hajnalpír színében játszott. Fején csipkekendő, ezt földre omló hófehér fátyol borította a nélkül, hogy arcát befödte volna.
Szíve előtt egy kisebb gömböt tartott mindkét kezével. Tekintete Ég felé irányult s míg a gömböt Istennek ajánlotta, arca egyre ragyogóbb lett. Gyönyörű volt! Ujjain fényesebbnél fényesebb, drágaköves gyűrűknek látszó ragyogások látszottak és ezekből oly vakító fénysugarak lövelltek, hogy a Szentséges Szűz alakja egészen fényárban úszott...
A Szentséges Szűz így szólt:
- Ez a gömb jelenti a világot s külön-külön minden egyes embert... A fénysugarak a kegyelmeket jelzik, melyeket azokra árasztok, akik kérik. A Szent Szűz jobb kezétől kezdődően arany felírás volt látható. A felirat átívelt Mária feje fölött és bal kezénél végződött. Az írás így szólt:
„Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!”
Majd ismét változás ment végbe. A Szűzanya kezéből eltűnt a kis gömb és karjait könnyedén kitárva leeresztette.
A drágakövekkel kirakott gyűrűk most is csodás fényt árasztottak lába zsámolyára: a földre. A Jelenés Asszonya kérte Katalint: „E minta szerint egy érmet kell veretni, s mindazok, akik azt megáldása után viselik, és áhítattal elmondják ezt a rövid fohászt, Isten anyjának egészen különös oltalma alatt állnak”.
Ezt követően megfordult a kép, s a látnok az érem hátoldalát látta. Középen nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta a két szív. Az egyiket tövisfonat koszorúzta, a másikat tőr járta át. Az egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte.
Katalin küldetése csak most kezdődik. Veretnie kell érmeket, a látott minta szerint. Hűségesen beszámolt mindenről gyóntatójának, ez azonban hallgatásra intette. Még azt is megtiltotta neki, hogy ezekre a dolgokra gondoljon.
Szegény nővér az égi parancs és Isten helyettesének tilalma között vergődött. Mindkettő teljesítése szent előtte, ám az utóbbi útját szegi az előbbinek. De bízott a Szűzanya ígéretében, aki ismételten megjelent neki és sürgette az érmek elkészíttetését. Katalin elpanaszolta, hogy a gyóntatója nem hisz neki:
- Légy nyugodt, gyermekem. Eljön az idő, amikor megteszi, amit kívánok. Az én szolgám ő és fél engem megbántani.
Közben gyóntatója az egyházi hatóságok elé terjesztette az ügyet, s azok érett megfontolás után beleegyeztek az érem elkészítésébe.
Forrás: szeretetlang.blog.hu
Fotó: imalanc.ro
