A világ is a szeretetet kéri tőlünk számon. Nem a dogmáinkat, nem az ideológiánkat, nem a szavainkat, hanem az agapénkat. Albert Schweitzer önéletrajza például világossá lett előttem, hogy ezt az embert miért tiszteli a világ, az a világ, amelyik olyan könnyen megvonja tiszteletét a másik embertől. Egy helyütt azt írja, hogy kora ifjúságától kezdve élete alapelvéül, alapdallamául ezt a három dolgot tekintette: szelídség, szeretet, szolgálat. A szelíd szeretet szolgálata. Vagy a szolgáló szelíd szeretet. Mi ez, ha nem Jézus tanításának, Lényének lényege? S ezt kilencven éven át meg is valósította. Ugyan ki állhatna ennek ellent? Se a fehér, se a fekete földrész! Mintha élő bizonysága volna, milyen életrevaló Jézus Lénye, Jézus tanítása. Igen, ezt kéri tőlünk számon az Isten, és ezt várná tőlünk a világ.
De nemcsak az Isten és nemcsak a világ kéri ezt számon tőlünk, hanem a mi kis világunk is. Nem új ez, amit mondok, de újra mondom, ahogy a magvetőnek is újra és újra vetnie kell, akkor is, ha elfagy a vetés. Egy édesapa egyebet sem tett, mint "gürcölt" a fiáért, hogy mindene meglegyen, még erején felül való ajándékok is. Egy karácsonykor biciklit vett a fiának. S várta a boldog kitörést, túláradó hálát, de ez valahogy elmaradt. Kissé sértődötten bement a szobájába, s magába roskadva ült le a karosszékbe. Egyszer csak nyílik az ajtó és kisfia jön be, fölmászik a térdére s átöleli a nyakát:
- Apa, örülök én azért a biciklinek, de te azt ígérted, hogy együtt töltesz velem három napot, játszunk és kirándulunk. De a mama mondta, hogy megint külön munkát vállaltál. Inkább ne vettél volna biciklit. Én inkább téged szeretnélek.
Egy asszony mondta egyszer házassági évfordulóján:
- Most kaptam a legszebb ajándékot! Máskor ilyen alkalommal sok szép és értékes dolgot vett nekem a férjem. Most csak virágra telt, de azt mondta: "Rózsikám!" S nem azt, hogy mami. Lelkigondozói sok évtizedem alatt sok-sok szomorú levelet kaptam. Tartalmuk szinte egy mondatba belefér: nem tudok szeretet nélkül élni.
De hiszen éppen ezért küldte el Isten Jézus Krisztust erre a Földre! Mert tudta, hogy nem tudunk szeretet nélkül élni. És nem is tudunk; mert ahol az a szeretet hiányzik, aki Jézus volt, ott nem is élet az élet, csak üzekedés és idegbaj, kapkodás és panasz.
Felfogjuk-e egyáltalában, mit hozott ennek a világnak Jézus Krisztus? Talán csak annak van halvány fogalma, aki az Ótestamentum korát ismeri, vagy valaha is megkísérelte betartani a törvényt és rádöbbent, hogy nem megy. Ha az egyik törvényt sikerül megtartania, beleütközik a másikba. Valahogy úgy van ez, mint a KRESZ-szel. Milyen részletes, milyen pontos, minden részletre kiterjedő - csak éppen a balesetek száma növekszik. Miért? Mert nem szeretjük eléggé se a felebarátunkat, se magunkat. Talán a KRESZ első oldalára kellene nyomatni, hogy miért ez a törvény. A legelső és mindent összefoglaló. Mert hogy mondja Pál apostol? "Aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt."
Forrás: Gyökössy Endre - A szeretet nagykönyve
Fotó: pxhere
