Sárközújlak Szatmárnémetitől észak-keletre, a Batiz és Sárköz között fekvő településen terül el, Szatmár megye legdinamikusabban fejlődő helységek egyike. A falu a Sár vízfolyásától közrefogott területen települt. Valamikor AVAS KAPUJÁNAK nevezték el,a térség éléstára volt évszázadokon keresztül. Virágzó mezőgazdaságát a Rákta patak vize öntözte, de nem utolsó sorban az itt lakó emberek szorgalmának is köszönhető. Nevét 1270-ben említették először az oklevelek Sarkuz néven. Ugyan ebben az évben kiadott adománylevél szerint, első birtok feletti joggal a Moróc család birtokolja, később 1447-től a birtok feletti joggal a sárközi részen rendelkezik Sárközi János, az újlaki részen pedig Újlaki Domokos. A két helység örökös nevét a fent említett családoktól örökölte, melyet napjainkig is megőrzött. A Rákta patak vizének két oldalán fekvő településnek a birtok feletti jog megosztása érdekességet takar: a Sárköz-i részt 1507-től a Vécsey család birtokolta, majd 1924-ben a gróf Sztáray Mihály örökölte anyai ágon. A Vécsey család alapító tagja Vécsey Sándor volt, neje Csápi Mária, ekkor a családnak 82 helységben volt birtoka, átnyúlva a mai határon keresztül Magyarországra is. Hatalmas birtokkal rendelkező család nagyban hozzájárult a helyi intézmények kialakításában. A XVI-ik század második felétől írásos dokumentumok jegyzik, hogy a Sárközi részen közjegyzőség működött, épülete ma is áll. Sárközújlaknak az Újlaki részen, mint egy 16 nemesi kúria igazolja, hogy a nemes birtokok megoszlottak a nemesi családok között. A kúriáknak, mint egy fele még ma is áll, a legtöbben, akik benne laknak nem is tudják, hogy a múltban kik voltak annak a tulajdonosai. Lakói évszázadokon keresztül átvészelték a tatárjárást, az 1703-1711-es Rákóczi felkelést, az 1848-1849-es polgári Demokratikus Forradalmat, de nem utolsó sorban az I. és II. világháborúk okozta károkat. A település legkiemelkedőbb műemléke a Vécsey Kastély. 1760-1764 között épült, eredetileg két emeletből állt, de 1823-ban a felső emelet leégett, és újjáépítésére már nem került sor. A főbejárat fölött a Vécsey család címere látható. Érdekes még a homlokzati részen a csatornát díszítő sárgarézből készült sárkányfej, melyet kígyók tartanak, a hiedelem szerint ezek távol tartják a gonosz szellemeket a kastélytól. A kastélyt angolpark övezte, évszázados fákkal.
A pápai tizedjegyzék értelmében Sárközújlaknak már 1332-ben is volt katolikus temploma. 1457-ben Báthory Zsuzsanna új templomot építtetett a török elleni csatában elhunyt férje és fia emlékére. Ez a templom a reformáció idején a hívekkel együtt református lett. Ezt követően Sárközújlakon 250 éven keresztül nem volt katolikus vallás. 1797-ben a Vécsey földbirtokos család 350 római katolikus és 100 görög katolikus családot telepít ide Szlovákiából. 1799-ben báró Vécsey László egy késői barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, a templom az Avasi út mentén található. A XIX század végén a hívek számának emelkedésével a templom szűknek bizonyult így 1909-1911 között újabb átépítésre került sor, akkor készült a 33 méter magas tornya is, amelyben két harang kapott helyet. Orgonája 1914-ben készült, Rieger Ottó budapesti mester műhelyében. A templom új Mária -oltárral gazdagodott. A második világháború idején egy gránát beszakította hátsó falának egy részét, s javításra szorult. 1980-1999 között teljes felújítást nyert az egész templom, a plébánia épülettel együtt. Gránit kerítés veszi körül, udvarát pedig parkosították. A római katolikus templom a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére van felszentelve. A templom főoltárára tekintve a keresztet láthatjuk, hogy az nem üres, rajta függ Jézus Krisztus, az Isten Fia, akit a Mennyei Atya váltságul adott a világ számára. A kereszt nem öncélú, nem önző. Jézus Krisztus keresztje önzetlenül figyelmezteti a templomba belépő híveket, hogy Ő életünk keresztjeinél sem hagy magunkra bennünket. Saját életünk keresztjeinél gondolhatunk arra, hogy Jézus sem akart megszabadulni saját keresztjétől, azért hogy megváltson bennünket. A templomban balról a szószék foglal helyet és jobbról a Szűzanya ölében a kis Jézussal mellékoltár látható.
A Sárközújlaki plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári főesperesség, Ugocsai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Hársfalvi Ottó plébános végzi és a kántori szolgálatot Vig Ervin tölti be.
A Sárközújlaki katolikus hívek a Szent Kereszt Felmagasztalására emlékezve, a templom búcsús ünnepén, vagyis szeptember 14-én, ami emlékeztet arra, hogy a földbe gyökerezett keresztnek tartása, erőssége van, akárcsak az Egyháznak. Ugyanakkor az ünnep rávilágít, hogy Isten önzetlenül odaad mindent: Fiát, aki ott van az élet minden keresztjénél, a legtökéletesebb földi teremtményt, Szűz Máriát, és azokat a szeretett személyeket, családtagokat, barátokat, akik hűségesen kitartanak mind a boldog, mind a boldogtalan pillanatokban, a kereszt pillanataiban. A templom örökös szentségimádási napját pedig október IV. vasárnapján tartják. Sárközújlak filiája Adorján, a falutól 4 km -re található,ahol 1996-ban építettek templomot és a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Szűcs Tímea
