Egy lelkigondozót felkeresett egy nagy tudású, több diplomával rendelkező fiatalember, és újabb könyveket kért kölcsön Jézus életéről. A lelkigondozó megkérdezte:
- Miért van erre szüksége?
- Engem nagyon érdekel Jézus - felelte. - Azt kutatom, hogy tulajdonképpen mit keres Ő még kétezer év eltelte után is a kultúrában. Ezért érdekel Jézus története, az Ő személyisége, és igyekszem mindent összeszedni, amit csak írtak róla. Kutatásom tárgya tehát Jézus Krisztus.
A lelkigondozó azt mondta neki:
- Engedje meg, hogy megkérdezzem: szereti ön Jézust?
Az illető zavarba jött:
- Hát... Érdekel Jézus, már mondtam.
A lelkigondozó megcsóválta a fejét:
- Nos, ha csak érdekli, akkor soha nem fogja megtudni, hogy kicsoda Jézus.
Mert Jézus Krisztus egyszerűen nem lehet semmilyen tárgyilagos, hivatalos, felülről való kutatás tárgya! Jézus soha nem puszta ismeretanyag; Ő a nagy misztérium. Ha valaki csak "kíváncsiskodik" felőle, annak nem mutatja meg magát, nem nyilatkozik meg. Minek is tenné? Az illető úgysem értené. "Ne adjátok oda a kutyáknak azt, ami szent, gyöngyeiteket se dobjátok oda a disznók elé..." (Mt 7,6) Hát érthető volna puszta emberi ésszel a Hegyi Beszéd? - Tehát hiába olvasol össze egy könyvtárnyit Jézus felől, és próbálod tárgyilagosan rendszerezni az úgynevezett tényeket: így nem fogsz közelebb kerülni Hozzá.
Jézus soha nem lehet a kutatásunk tárgya, csak szeretetünk alanya! Idáig pedig egyszer valamiképpen el kell jutni. Erre a "hogyan"-ra most nem térek ki - pedig ez múlhatatlanul fontos -, mert szinte minden írásomban erről beszélek. Ezért elmélkedünk Márk evangéliumáról is - nem az ismeret, hanem a szeretet miatt...
Forrás: Gyökössy Endre - A Lényeg
Fotó: pexels
