Csíkkozmás a Csíki-medence délkeleti sarkában, Csíkszeredától 22 km., Tusnádfürdőtől 10 km. távolságban fekszik. Közigazgatásilag hozzátartozik a Szent Anna-tó és a Mohos természeti rezervátum, valamint a Nyerges-tető, Székelyföld e fontos látnivalóinak a birtokosa. Eredeti neve Girgic falva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, 1332-ben jelentkezik először a pápai tizedjegyzékben de Sanctis Codmas et Damyano néven és ekkor már plébániatemploma is volt. Az Árpád-házi királyok idejéből nem maradt semmi írásos emlék, csupán egy szenteltvíztartó és keresztelőkút a mai templomban, amely azt igazolja, hogy e helyen Árpád-kori templom volt. A Domus Historiából maradt jegyzetek alapján Kozmás elnevezést a XII. században kapta, amikor a templomot építették és védőszentjéül a két keleti orvos-paptestvér, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, akik a legenda szerint betegeket gyógyítottak. A templomot a 17. században, 1653-1670 között gótikus stílusban átépítették. A templom szentélye teljes egészében megőrizte a gótikus jellegét, a gótikus faragványok közül különösen figyelemre méltóak az emberfej alakú gyámkövek. 1766 és 1771 között a templomon jelentős átalakítást végeztek. A hajó kazettás mennyezetét barokk boltozatra cserélték, a fa kórus helyett barokk kőkórust emeltek, a tornyot megmagasították. A templom apszisa jelenleg rövidebb, mind eredetileg volt és nyolcszög három oldalával záródik. Diadalíve, amelyen az 1573-as évszám olvasható, csúcsív felé hajló tojásdad nyílású. A gyámkövekre Mátyás király korára emlékeztető faragott pajzsformával három-három borda támaszkodik. Az északi fal áttörésével 1761-ben építik a hajóhoz a Nepomuki Szent János kápolnát. Az eredetileg csúcsíves diadalívet 1768-ban átalakították tojásdad alakúvá és ezekben az években az addigi lapos, egyszerűen festett deszkamennyezetet barokkos boltozattal cserélték ki. Akkor tűntek el az egykori csúcsíves ablakok, amelyeknek gótikus kőkeretei kívülről láthatók. A templom külső támpillérei megmaradtak. A régi oltárok helyére aranyozott, faragott oltárok kerültek. A templomajtó barokk boltozatú, kereszthajója 1781-ben épült, az ajtókeret 15. századi. 1831-1833-ban újították fel a templomot. Említésre méltó, hogy ezen munkálatok megrendelője az a Tompos Péter plébános volt, aki a Szent Anna-tó mellett levő kápolnát is felépíttette. A templom főoltárának közepén Szent Kozma és Damján vértanúk szobrai láthatók, kétoldalt Szent Péter és Pál apostolok szobrai vannak elhelyezve. A templom hajójában látható a Lourdes-i Szűzanya mellékoltára. Ugyancsak a templom hajójából nyílik a Nepomuki Szent János kápolna, annak gyönyörű mellékoltárával. A késő gótikus szárnyas oltár felső lezárása valószínű az a szamárhátívben végződő szép táblakép, amely jelenleg a szentély északi falán van elhelyezve. A csíkkozmási táblakép egykor a szárnyasoltár szekrényének oromdísze lehetett, amely a 16. század első éveiben készült. Az enyhén csúcsíves diadalív szentély felőli oldalán maradt meg viszonylag kis felületen, de szinte teljesen ép állapotban az a virágmotívumos festés, amely bizonyára egykor a teljes falfelületet beborította. A késő gótikából a reneszánsz felé tartó időszakban készülhetett, bizonyára a közelben található csíkmenasági freskókkal egy időben, amely színvilága és stílusa alapján az ottani virágábrázolásokkal azonosítható. Az 1990-es földrengés során, a templomhajó északi falán freskók töredékei kerültek elő. A boltozat gyámkövein az evangéliumi oldalon férfi és női fej faragásai látszanak, amelyek nagyon szép ívelésűek, változatos színekkel készültek és jellegzetes gótikus ábrázolásokkal.
Egy 1716-os püspöki vizitáció alkalmából készült összeírás szerint, akkor fa harangláb tartozott a templomhoz, a kerítésen kívül, tehát ekkor még nem volt kőből épült tornya. 1771-1772-ben 3 öllel magasították meg és gótikus ablakait átalakították. Régi harangjait 1690-ben a tatárok vitték el, az egyik harang a kézdivásárhelyi református templomba került. A templomot nagy lőréses kerítés veszi körül, amely a 17. században készült. Ez azonban nem védhette meg Ali basa hadainak ostromától, a betörések során felégették. A támfalon elhelyezett tábla 1720-as keltezésű, amely az 1719-ben pestisben elhunyt alcsíkiak adatait tartalmazza. A templomkertben található barokk kőkereszt 1710-ben készült és Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel. A műemléktemplom orgonáját Boda József készítette 1899-ben. Benkő József szerint a 18. században katolikus anyaegyház volt és napjainkban is megőrizte római katolikus jellegét. A falképek feltárása folyamatban van, 2019-ben egy újabb kisméretű képet tártak fel a szakemberek. Csíkkozmás híres szülöttei közül talán a legkiemelkedőbb személyt említeném meg: Dr. Boga Alajost, aki 1886. február 18-án született, Boga Alajos és Katalin szülők fiaként. 1910. július 13-án szentelték pappá. Amikor Márton Áron püspököt a román titkos rendőrség 1949. június 21-én, a Gyulafehérvár és Tövis közötti országúton csellel elfogta, Boga Alajos általános helynök vette át az egyházmegye kormányzását. Tudatában volt annak, ha az egyházmegye vezetésében követi püspökének Róma iránti hűségét, akkor követnie kell őt majd a börtönbe is. 1950. május 10-ről 11-re virradó éjszaka tartóztatták le Gyulafehérvárott Boga Alajos vikáriust és titkárát, Dávid Lászlót. A văcărești-i, majd a máramarosszigeti börtönbe hurcolták, ahol komoly lelki életet élt. 1954. szeptember 14-én, Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén hunyt el. Ismeretlen sírban, valószínűleg a Tisza-parti csárdai vagy szegények temetőjében nyugszik.
Csíkkozmás területén a legjelentősebb műemléken, a templomon kívül más emlékek is megtalálhatók, ilyen az 1882-ben épült Kovács-féle ház, ma falumúzeum, a fogadalmi keresztek, a papilak, amely az udvarház jellegét az 1883-as átépítéssel nyerte el, vagy a XVI. századi székely nemesi kúria, a Becz-kúria, amelynek a régészeti ásatások során előkerült maradványai a falu Csíkszereda felőli bejáratánál találhatók. A csíkkozmási plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. 2023-tól az egyházi szolgálatot Ft. Táncos Levente-György plébános végzi, a kántori szolgálatot pedig Sárosi Lóránd-József kántor tölti be. A templom búcsúját védőszentjeinek, Szent Kozma és Damján vértanúk napjához (szeptember 26.) legközelebb eső vasárnapon tartják. Az egyházközség örökös szentségimádási napja április 14-én van.
Összeálította: Gábor Anna
Fotó: Fülöp Lóránd
