Arad megye municípium rangú város, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Aradot és környékét már a legősibb idők óta lakják, városa igen gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkezik, így az idelátogatók számára a város egy szabadtéri múzeum élményét nyújtja a számtalan XVIII., XIX., XX. századi épületével. Az építészet szerelmeseit lenyűgözi a város rengeteg barokk és reneszánsz épület szépsége. Gazdasági és kulturális szempontokból, a számos tanulmányi intézmény és turisztikai látványosságnak köszönhetően, a város igen fontos szerepet tölt be. Az erre látogató zarándokok több templomot látogathatnak meg Aradon, éspedig az Arad Mosóczy-telep plébániatemplomot, titulusa: Szent József, Arad-Séga plébániatemplomát, titulusa: Lisieux-i Szent Teréz, Mikelaka templomát melynek titulusa: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony), Arad-Gáj-i plébániatemplom, titulusa: Boldog Gizella valamint Arad –Belváros ahol a plébániatemplom titulusa: Páduai Szent Antal.
Az aradi Páduai Szent Antal-templom műemlékké nyilvánított épület a város első kerületében van és szerepel a romániai műemlékek jegyzékében. A nép száján Aradi Katolikus Katedrális néven közismert, a Minorita rend székesegyháza. A Páduai Szent Antalnak szentelt plébánia a minorita rend barokk templomának lebontását követően, 1902-1903-ban épült Tabakovits Emil tervei alapján. Az épületbelső kialakítása azonban még évekig elhúzódott, a templomot végül 1911-ben szentelték fel. Fő homlokzata a főút felé néz a körülölelő Minorita palota homlokzatával, ennek szerves részét képezi a templom főhomlokzata. A templom téglalap alaprajzú hajója pedig, amelyhez egyenes záródású szentély csatlakozik, belső udvarában helyezkedik el felirata szerint 1926-ban felépült kultúrháza. A templom főhomlokzatát két impozáns méretű oszloppár veszi közre, amelyek között kialakított, széles lépcsősor vezet fel. A bejárati ajtó fölött, a párkányon, Piéta szobrot helyeztek el. A fülke félkörös ívét tojásléc és babérfüzér díszíti, a minorita rend címere, két oldalán egy-egy fekvő angyal alakkal, a párkány bejárat fölötti frízében felirat olvasható: „AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA. Lukács 19,46.”A templom előcsarnokának kupolája fölé magasodva kör alaprajzú, rézkupolával fedett torony emelkedik, félkörös záródású, zsalugáteres ablakok nyílnak, a főtengelyben a körablak helyén az órát helyezték el. A főtér felől oldalbejárat nyílik, felette a templom karzatára vezető lépcsőház oldalhomlokzata. Mind a hajót, mind a szentélyt nyeregtető fedi. A szentély udvar felőli oldalához csatlakozik a téglalap alakú sekrestye. A templombelsőt a főbejáraton át közelítve meg kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk, amelynek falait kompozit fejezetes falpillérpárok tagolják, nyílásait stukkódíszes keretek veszik körül. Az oszlopok, pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás műmárványozás fedi. Az előcsarnokot, a hajót, és a szentélyt velencei mozaikpadló borítja. A szentély végfalánál áll a templom főoltára, egy-egy pillér veszi közre. A két pillér által közrefogott oltárkép, a templom titulusának megfelelően, Páduai Szent Antalt ábrázolja puttók és egy Angyal társaságában, amint éppen a gyermek Jézus előtt hódol. Az oltár a 20. század első éveiben, a frissen elkészült templom számára készült, a festmény id. Vastagh György munkája. A hajó két oldalán felállított mellékoltárok közül két jobb oldali a lebontott minorita templomból származó, Ferdinand Schissler alkotásaként ismert oltárkép felhasználásával készült. Az egyik olajkép Szent József halálát mutatja, míg a másik Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A harmadik mellékoltárt ezen az oldalon Szent Erzsébetnek szentelték. A Templom utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István felajánlja Máriának országát, koronáját. A következő szakaszokban egy Szent Keresztet mutató retábulum, majd egy Jézus Szíve oltár áll. A diadalív két oldalán egy Szent Teréznek illetve egy Szeplőtelen Boldogasszonynak szentelt mellékoltár szolgálja a hívek igényeit. A mellékoltárok architektúrája egyébként azonos típusú: oszlopok által határolt, oromzatos, barokk vagy reneszánsz díszítőelemekkel tarkított, félkörös oltárképet vagy szoborfülkét magába foglaló retábulumokról van szó. A hajó kifestését Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik készítette, a boltozaton Krisztus életének jeleneteit ábrázoló tondók láthatóak. A templom félkörös záródású ablakait, Árpád-házi és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik.
A Páduai Szent Antal plébániatemplom a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, az Aradi esperesi és a Marosi Főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Blénesi Róbert minorita plébános, Ft. Prenkiewicz Arthur minorita házfőnök, Kolna Zsolt minorita atya, Cristian Tiba minorita kisegítő lelkész és Sándor Balázs korház lelkész végzik. A kántori szolgálatot Tankó László kántor-karnagy tölti be, aki a liturgikus énekes szkólát valamint a templomkórust is vezeti. Minden hónap első vasárnapján szentségimádást tartanak két nyelven. Búcsús ünnepét június 13-án tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: wikipédia
