Nagyváradtól 9 km-re fekszik, a Sebes-Kőrös bal partján. Biharszentandrás- községközpontja és Kőröstarján között fekvő Alföldi település, 5 km-re a magyar -román határtól. Nevét egy hajdan itt állt palotáról vagy kisebb várról vette, amelyet a környék lakósai csak „ László palotája” néven említette, és a hagyomány szerint Szent László király egykori vadászkastélya volt. A palota a kezdetektől királyi birtokként volt említve. Szinán pasa elpusztította a török idők alatt és utána a Palota és környéke is sokáig néptelenül állt. 1765 táján népesedett újra elszász és bajor német telepesekkel, Brovoszky Samu írása szerint a vármegye egyetlen olyan német községe volt,amelynek lakosai magyarul beszéltek. A település ekkor két részből állt: Új- és Ópalotából. 1819-ben gróf Frimont János Mária kapta meg a községet és lett a birtokosa. Ugyan ebben az évben lesz a velencei tartomány főparancsnok, Pádua székhellyel és itt mélyül benne a Szent Antal tisztelete. 1821-ben a nápolyi királyt egy lázadásban megfosztják trónjától. Frimont főparancsnok kapta a megbízást a lázadók megfékezésére. Rietti és Antrodocco között volt a döntő ütközet, ahol kilőtték alóla a lovat. Ekkor megfogadta ha megmenekül , templomot épít. A lázadást leverte, a királytól az antrodoccoi herceg címet kapta. Az olasz tervezőknek utasításba adta, hogy „ belül a templom közönséges kereszt formára épüljön, de kívül a falak legtöbbre becsült érdemrendemnek , a csapatkeresztnek ábrázolják majd az alakját, középpontjából kifelé szélesedő, négyágú rajzban.” Az épülő templom alapkőletétele 1824. november 9-én történt meg. A templomot 1829. november 22-én szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. Nem csak a templom alakjának , hanem méreteinek meghatározásában is szigorúan szem előtt tartották a kereszt formáját: a főhajó hossza, a mellékhajók szélessége és a főhajó magassága, a kupola tetejéig, egyaránt megközelítőleg 25 m. A német-kereszt alakú templom neoklasszicista stílusban épült 1825 és 1829 között. 1829-ben építették az orgonát és a szószéket. 1844-ben a templomot kirabolták. 1862-ben készült el a templom. 1910-ben felújították. Utolsó felújítása 1979-ben volt, ebben az évben ,néhai Mentes József kanonok-plébános jóvoltából, a templom dísze a félkör alakú márvány-mozaik asztallap, ami Pompei-ből származik, a Vezúv-tűzhányó által betemetett városból, és a Nápoly környékén csatázó gróf hozhatta ide.
Kereszt alakú monumentális bazilika. Északra néző főhomlokzata timpanonnal van lezárva. Magas főbejárata egyenes lezárású. A homlokzatot lábazatos ,fejezetes pilaszterek tagolják. Közöttük hosszúkás ablakok, fölöttük, valamint a bejárat fölött félkör alakú ablakok állnak. A kereszt északi és déli szárnyainak oldalhomlokzatait négy fejezetes pilaszter tagolja, közöttük félköríves árkádok láthatók, melyek mögött fülke van kialakítva. E szárnyak fölött emelkednek a kisméretű, négyszögletes , zömök tornyok. Két övpárkány között félkör alakú ablakok, a felső részen óraszámlapok láthatók. A hátsó, a déli homlokzatot szintén fejezetes pilaszterek tagolják. Az épületet középen , a kereszt szárainak találkozásánál, nagy kupola fedi, melynek tetején kis tornyocska áll, félgömb alakú sisakkal. A főhajó és a két oldalsó hajó hevederes dongaboltozatú. A hevederek ,páros lábazatos, ion fejezetes pilaszterekre támaszkodnak. A pilaszterek fölött széles övpárkány húzódik. A félkör alakú ablakok boltozatos alakú mélyedésekben helyezkednek el. A főbejárat fölött van az orgonakarzat. A karzatot oszlopok és pilaszterek tartják, mellvédjén Frimont gróf címere látható. Faragott márványból készült főoltárát és a kereszthajó két végében álló mellékoltárokat Páduában készítették. A mellékoltárok magas, diadalíves keretelésű félköríves mélyedésekben állnak. A templomot életnagyságú szobrok díszítik, amelyek olasz szobrászok művei. Faragott domborműves szószéke a főhajó és a déli mellékhajó találkozásánál áll. A templom több festményei közül említést érdemel a bal oldali mellékhajóban lévő Mária mennybevételét ábrázoló kép, amelyet Szamossy Elek (1826-1888) neves festő, Munkácsy Mihály hírneves festőművész felfedezője, Tizian festménye nyomán készítette 1878-ban. Az északi fülkéből nyílik a templom bejárata. Frimont herceg aki 1831-ben Bécsben meghalt, de írásos végakarata szerint, ide a kereszt alakban épült templomába temették el és itt alussza örök álmát. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolna,ahol a sírja található,Bécsben készült az oltára 1862-ben, felső része cararrai fehér, alsó része salzburgi vörös márvány. A templom külső falán a deportáltak emléktáblája, a templom előtt világháborús emlékmű, feszület és a templom építő gróf Frimont tiszteletére emlékoszlopot állítottak 2004-ben. A külsőleg felújított templomot, Exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök áldotta meg 2015. április 18-án. Ugyancsak a püspök áldotta meg az új rovatalozó kápolnát, Szent Mihály arkangyal tiszteletére, 2012-ben.
Az újpalotai Páduai Szent Antal plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Várad-környéki esperesi kerülethez tartozik. Az egykoron Várad-Újváros kerületének számító Őssi (Ősi)-puszta a 20. század elejétől népesült be. A katolikus lélekszám növekedésével megalakult az egyházi közössége 1930-1934 között, a temploma is akkor épült és 1934-ben Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletre szentelték fel. A templom búcsús ünnepét október első vasárnapján tartják. Az egyházi szolgálattal a Nagyvárad Őssi plébánia oldalagosan látja el az Újpalotai egyházközséget, az egyházi szolgálatot Ft. Láber Ferenc plébános végzi.
Az Újpalotai Pápuai Szent Antal plébánia búcsús ünnepét , az ünnepinaphoz közel eső vasárnapon tartják és az örökös szentségimádási nap pedig május II. vasárnapján van.
Összeálította: Gábor Anna
Fotó: wikipédia
