Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A nevét Szent Miklósnak szentelt templomáról kaphatta. A korabeli dokumentumok először 1332-ben említették Gorgio néven. 1698-ban Gyergyó Szent Miklós néven jegyezték be. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói- medence keleti szélén fekszik. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja. Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nap van. Gyergyószentmiklós egyházközség már a 13-14. század fordulóján létezett. A város legrégebbi műemléke, a Szent Miklós templom, Hargita megye hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel. A település első temploma a XV. század végén épült gótikus stílusban. Az építkezés pontos dátumát a torony alatti ajtókeret román kori szemöldökkövébe utólag bevésett 1499-es évszám jelzi. A középkori templomot 1629-ben kibővítették, 1637-ben cinteremmel egészítették ki. Az 1661-es tatárbetörés alkalmával a templom megrongálódott. A kicsinek bizonyuló régi templom helyére 1756-1773 között barokk stílusban felépítették az új templomot, Mária Terézia királynő támogatásával. 1869-ben, nagyobb javításokra került sor a templomban, amelynek során a tornyot új bádogburkolattal fedték be, ugyanakkor a padlózatot is felújították és a padokat is kicserélték. Az 1964-es feltárások alkalmával gótikus elemeket hoztak napvilágra, befalazott gótikus ablakokat és egy kriptát tárták fel. Akkor találták meg a XV. századi templom alapfalait is, és megállapították a régi templom méreteit, amelynek hossza 28 méter, szélessége 6,5 méter volt. 1990-től Szent Miklós napi körmenetet tartanak a városban. 1995-ben a torony felújítási munkálatai során a déli oldalfalon latin feliratos napórát tártak fel. A Szent Miklós templomnak két előrésze, három bejárata, egy oldalkápolnája, hét oltára és tágas karzata van. Az erős talapzatú műemlék épületen gótikus, valamint barokk elemek keverednek. Kórushomlokzata és két oldalsó kapubejárata jellegzetesen gyergyószéki barokk stílusban készült, a gótikus kor emlékét idézi a templom 1548-as harangja is. Az órával és öt haranggal ellátott tornyot három alkalommal magasították, erre utalnak a bevésett évszámok 1733, 1756, 1837. Az 1995-ös felújítási munkálatok során a torony déli oldalfalán feltárt napórán az alábbi felirat látható: „Napkelet, taníts meg helyesen élni.” A műemlék épület főoltára, a mellékoltár és a szószék barokk stílusú, a Szent Antal-oltár a rokokó jegyeit őrzi, az orgona csúcsíves. A barokk templom mennyezetig érő magas főoltára teljesen betölti a szentélyt, amelyen a templom védőszentjének Szent Miklósnak szobra áll. Alatta a Boldogságos Szűz koronás alakja látható az alábbi felirattal: „Szép, mind a hold, választott, mint a nap, és rettenetes, mint a hadvezér rendezett serege.” A főoltár stílusához hasonló a két nagyobb mellékoltár is, amelyek közül az egyik Keresztelő Szent János tiszteletére készült. A rokokó stílusú Szent Anna-oltár szép ornamentikájával, a Szent Kereszt-oltár arányaival hívja fel a látogató figyelmét. A csúcsíves stílusú szekrénybe foglalt orgonát 1877-ben a város nagy szülöttjétől, Fogarasy Mihály erdélyi püspöktől kapta, de más adományokkal is gazdagította az egyházközséget és 1876-ban megalapította a Leánynevelő Intézetet, amelynek igazgatására letelepítette a szatmári irgalmas nővéreket. A templomot kőfal veszi körül, amelynek építését először 1657-ben említették, majd 1756-ban újjáépítették, a cintermet kibővítették. A templomot körülvevő falon Nepomuki Szent János festett kőszobra ül. A bejárati kapu valószínűleg egyidős a mai templommal. A templom előtt, a Márton Áron utca középvonalában áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra. 1925 és 1927 között a plébánián szolgált káplánként Márton Áron, Erdély későbbi boldog emlékű püspöke, ő alapította az itteni Kolping-egyletet és más kulturális egyesületeket. A város melletti Csobot-hegyen van a Szent Anna – kápolna. Az egykori vár helyén 1933-ban épült a Jézus Szent Szíve kápolna, végül a Gyilkos-tónál van a 2001-ben felszentelt Szent Kristóf-kápolna.
A gyergyószentmiklósi plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a kézdivásárhelyi születésű Ft. Dávid György főesperes-plébános és Ft. Fülöp Zsombor, segédlelkész, valamint Ft. György Balázs besegítő lelkész végzik. A kántori szolgálatot Puskás Emil és Gál Szabolcs látják el. A Szent Miklós plébánia búcsús ünnepén, december 6-án emlékezik meg a keleti egyház egyik legszentebb szentjéről, Szent Miklós püspökről, akinek nagy-lelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz is. Örökös szentségimádási nap: október 1. A gyergyószentmiklósi filiájaként szerepel Gyergyóbékás, a Szent István király plébániával. Templomát 1903-ban szentelték fel, a plébánia épülete 1913-ban épült, az egyházközség ekkor önállósult. 1945-1955 között nem volt papja. A plébánia 1946-ban négy római katolikus családra csökkent ekkor Gyergyószentmiklós gondozásában került, Gyergyódomokos Szent Péter és Pál apostolok filiával együtt.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: székelyhon
