Érkörtvélyes községközpont néhány kilométerre fekszik a Román-Magyarország határától, Bihar megye legészakibb települése, Érmihályfalvától pedig 7 km-re fekszik. Legelőször 1342-ben említik a falu adatait, tatárjárás utáni keletkezésű település. Közigazgatásilag hozzátartozik egy kisebb település, többségében románok lakta Érvasad, amely az érmelléki síkságon, Szatmár megye határának közelében, Piskolt-tól délre fekvő település. Lakói a mezőgazdaságból élő munkásemberek, akik az évszázadok során mindig a zöldség termesztésből éltek. Az égetőhegy nevű dűlő környékén talált kő és bronzkori leletekből arra lehet következtetni, hogy a falu a kőkorszakban is lakott település volt. A helyi lakósok és a mezőgazdaság kapcsolatát a helyi falumúzeum is tükrözi, ahol több évszázados mezőgazdasági kellékek is fellelhetők, de megtekinthetők a régi háztartási eszközök. A jó hír az, hogy az iskolaépület padjait ma is sok gyerek tölti meg iskola időben. A 2669 lelket számláló falu, több mind 16% gyerek, ez pedig bizakodásra ad okot. Említésre méltó, hogy a modern, felújított iskolaépület mellé csatolódik még a 19. század második felében épült Balási-kúria, amelyben az általános iskola kapott helyet a falai között, így fel is vette ezt a nevet. A munka mellett a lelkük-hitük ápolására is figyelnek a falu hívei-emberei. A faluban élő római katolikus embereknek is van egy szerényebb, kisebb templomuk. A falu híveinek egy kápolnává alakított házban tartották a szentmiséket az 1938-as évben, Magyari Bálint kanonok, a szaniszlói plébános leányegyházzá alapította és ő látta el. 1990-től Kisdengeleg filiája lett, de mivel jelentősen nőtt a hívek száma egy új templom építésével bízták meg az akkori Kisdengeleg-i Czinzel Géza plébánost, de halálával leállt a munkálat és Néma Sándor plébános folytatta az építkezést. A templom mondhatni új templom, melynek építkezése 1996-ban fejeződött be és 1997 június 7-én Reizer Pál püspök atya a templomot Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelte fel. A templom főoltárán, Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma látható és magát az Istenembert ünnepeljük betérve a templomba, úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. A templom előtt Jézus Szíve szobra áll. Az 1976 és 1998 között felépült modern templom homlokzatának közepén négy emelet magasságú tornyot építettek. Hiszen tudni kell még Érkörtvélyesről, hogy habár Bihar megyében van, de a Szatmári egyházmegyéhez tartozik a katolikus közösség. Az egyházközség több mind 400 hívet számol, a katolikusok kisebbségben vannak a faluban, hiszen a falu többnyire református. Az egyházaknál maradva el kell mondani, hogy a községvezetés minden felekezetnek segítséget nyújt. Körtvélyesen és a községhez tartozó, románok lakta Érvasadon a református közösség mellett egy római katolikus, két-két görög katolikus és ortodox, meg ugyanannyi baptista egyházközség fáradozik a lelkek megmentésén. Az utóbbiak sokat tesznek a roma lakosság felzárkoztatásáért, munkájuknak kézzelfogható eredményei vannak. A helyiek vendégfogadása, segítőkészsége más bihar - illetve szatmármegyei településekhez hasonlóan példátlan. A fejlődő falu ugyan nem nevezhető turisztikai paradicsomnak, de a maga egyszerűségével, rendezettségével hamar belopja magát a látogatók szívébe.
Az Érkörtvélyes-i egyházközség a Szatmári Egyházmegye, Nagykárolyi Főesperesség, Nagykároly II. esperesi kerülethez tartozik. Kisdengeleg oldallagosan látja el Érkörtvélyes egyházközséget, az egyházi szolgálatot Ft. Turtureanu Róbert plébános végzi. A kántori szolgálatot Bertus Dávod kántor tölti be. A templom búcsús ünnepét Jézus Szent Szíve ünnepén, a Pünkösd utáni második vasárnapot követő pénteken tartják. Ezenkívül Jézus Szívét ünnepelik minden elsőpénteken és június havában.
Összeállította: Gábor Anna
