Hargita megyében, Székelyudvarhelytől északra 7 km-re fekszik, Oroszhegy községhez tartozik. Ülke nevét az oklevelek 1550-ben említették először Wlke néven. 1567-ben Illke, 1602-ben Ülke néven írták nevét. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő. Mindvégig megtartotta katolikus vallását. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1910-ben 625, 1992-ben 424 magyar lakosa volt.„.. Ülke meg arról nevezetes, hogy ott készítik az egész székelyföld szükségleteit fedező -czifra réz szeletekkel kirakott fodros fedelü fapipákat.! „A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka: ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szentkirály és a beleszakadó Balé patak mellett Szenttamás és Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik, Szenttamás volt, mert pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk bejegyezve.” írta le Orbán Balázs, aki Székelylengyelfalva, a szomszéd település nagyszülötte volt. 1829 február 3-án született és a Székelyföld leírása kötetével vált ismertté, halála pedig 1890-ben következett be. Mivel utód nélkül halt meg, egyetlen örökösének a székely népet teszi meg, és kérésére a Szejkefürdőn temetik el. A síremléket az teszi egyedivé egész Erdélyben, hogy székelykapuk hosszú sora jelöli az oda vezető utat, amely közül a legkülönlegesebb a legutolsó kapu, amit még Ő maga állíttatott kék-arany színekkel festve. Említésre méltó, hogy a faluban a Kőlik Alapítvány képviselői, de nem csak ők a száz éven felüli székelykapuk felújításával és azok átadásával az Ülkei Falunapok rendezvénysorozatának a legrangosabb programját képezik. A székelykapuról azt állítják, hogy elválasztja a magánélet terét a köztértől, kinyílva, azonban össze is köti az egyén életét a közösségével. A köztér szimbolizálhatja a nemzetet, a porta a kis, zártabb közösségeket, ilyenformán pedig a kapu a falusi közösségnek a nemzethez való tartozását jelképezheti.
A 89-es rendszerváltás után Oláh József plébános irányítása mellett Ülkében római katolikus templomot építettek.1996-ban épült fel a falu felett egy kis dombon, így a templom két irányból is megközelíthető. A templomot 1997-ben Jakubinyi György érsek Paduai Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A templom oltárképét a gyergyószárhegyi hívek ajándékozták. A templomhajó bal oldalán látható a Jézus szobra és jobb oldalt a Mária szobra, amelyet a székelyudvarhelyi ferences nővérek adományoztak. Ezen kívül még van egy Szent Bernadett és Szent Antal szobor, amelyeket a hercegszántói hívektől kaptak ajándékba. A templom keleti oldalán a köríves kialakítású orgonakarzat oszlopokkal van alátámasztva. A toronyban három harang lakik. Bálint Lajos nyugalmazott érsek 1999. június 13-án megszentelte a három új harangot. Rövid időn belül a kápolna melletti területet megvásárolták, s itt lett Ülkének saját temetője. Az ülkei egyházközség rózsafüzér társulata sok hálás imájával szeretne közelebb kerülni Mária által Jézushoz. A rózsafüzér elimátkozásával céljuknak és feladatuknak tartják, elmélyíteni a rózsafüzér imádságot, eljutni a fiatalok szívéhez is, hogy érték legyen ez az ima, mely összekapcsol fiatalt és időst, szemlélve Jézus életét Mária közbenjárásával.
Ülke filia, ellátó plébániája Székelyszenttamás. A Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt templom búcsúját június 13-án tartják. Az érsekség nem rég engedélyezte az ülkei templom örökös szentségimádási napját, ez július 27-én van minden évben. Jelenleg az egyházi szolgálatot, ahogy már említettem a székelyszenttamási Ft. László István ifj. plébános, oldallagosan látja el és a kántori szolgálatot Sára Zoltán kántor végzi. Az ülkei egyházközség a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Józsa Ferenc
