Nagyiratos falu Arad megyében, a kisvarjaspusztai határátkelő közelében, Aradtól 20 km-re fekszik. Nagyiratos községközpont, lakóinak több mint fele magyar, hozzátartozó falui Kisvarjas és Nagyvarjas. 1446-ban történt első írásos említése, mint templommal rendelkező település. A török uralom idején teljesen elnéptelenedett, az 1717-es mercy-féle térkép már, mint lakatlan pusztát jelzi.1787-ben Szalbek György földesúr vásárolta meg a nagyiratosi pusztát. A község 1810-1820 között létesült, amikor a Szalbek család Nógrád vármegyei katolikus palócokat telepített ide, mint dohánykertészeket. Az újonnan alakult kis „gányó”, azaz dohánykertész falu a szomszédos Kisiratoshoz tartozott, egyházilag is ennek fiókegyháza volt 1919-ig.Kisiratos lakói Szeged-környéki, szintén dohánykertész családok voltak. A „szögedi” kisiratosiak és nagyiratosi palócok között a különböző eredet, az egymástól elütő dialektikus,a különböző szokások, sokszor szültek konfliktust a két Iratos között, de ezek jobbára csak „ legénycsínyekre”, bálban való verekedésekre vagy falucsúfoló rigmusokra korlátozódtak. A nagyiratosiak a kisiratosiak szegedi „ő”-ző dialektikusát az „Ögyé könyeret möggyel,apád se övött ögyöböt” mondattal gúnyolták,míg a kisiratosiak a „Mögyök a gyöpön körösztül.....” beszédcsúfolóval vágtak vissza a palócos, zárt ö-vel beszélő nagyiratosiaknak. Komoly ellentét azonban sosem volt a két község között, ezt jó néhány házasság is bizonyítja, ahol egyik fél kisiratosi a másik meg nagyiratosi.1850-ben Nagyiratos a gróf Nádasdy család birtoka lett, mely a dohánytermesztés visszaesése miatt igen nehéz adóterhet vetett a falu lakóira. Ezért 1859 Szent Mihály éjszakáján megszökött a nagyiratosi birtokról, és Mezőkovácsháza pusztáján megalapították Magyarbánhegyes községet. A Nádasdy család, Nagyiratos erőssen megfogyatkozott lélekszámát a közeli Magyarpécskáról betelepített, szintén palóc származású, katolikus magyar telepesekkel pótolta. A trianoni békeszerződés következtében Nagyiratos Romániához került.1924-ben Csonka-Magyarországról jött román telepesek érkeztek a faluba, akik két új utcát hoznak létre az addigi öt magyar utca mellé. Ezt a nagyiratosiak „kolóniának” nevezték. Ezek a betelepedett románok először egy kis imaházat hoztak létre, majd 1975-ben felépül az ortodox templom.
A falu hitélete 1875-ben megerősödve indult, amikor Bonnaz Sándor csanádi püspök anyagi támogatásával egy kis templomot építettek, Szent Julianna vértanú tiszteletére. 1919-ben Nagyirtaos önálló egyházközséggé alakult. Első plébánosa Kiss Károly volt. A Szent Julianna vértanú templomot az erősen vallásos nagyiratosi nép hamarosan „kinőtte”, ezért 1936-37-ben, Kiss Károly plébános irányításával, egy jóval nagyobb templom épült, a Szent Őrangyalok tiszteletére szentelte fel 1937. május 6-án Pacha Ágoston, aki a temesvári egyházmegye első püspöke volt. Búcsúja szeptember első vasárnapján van. A Nagyiratos-i romai katolikus templom főoltára az aradi minorita templomból került át a nagyiratosi templomba. A főoltáron a Szent Őrangyalok láthatók, a római Katekizmus szerint az angyalok szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent, és szolgálják az üdvözítő tervét, körülveszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésben szolgálnak. Két mellékoltára van, az egyik a Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony, ahol a Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. A másik, a Szent Anna mellékoltár. A templom tornyának 4 harang lakója van. Nagyiratos két fogadott ünnepe: Szent Antal, június 13-án és Szent Anna júl 26-án, melyeket jégverés és dögvész ellen fogadott meg a község népe , s mai napid megtartják. Érdekességként megjegyzendő, hogy Hamvazószerda előtt hétfőn és kedden megtartják a kétnapos, un. „negyvenórás” szentségimádást, amit Kiss Károly plébános vezetett be, mondván: így engeszteljen a falu népe a farsang-végi mulatságokon elkövetett erkölcstelenségekért. 2007-től megrendezik évente a Nagyiratosi falunapokat hagyományként a közösség örömére. Az egyházközségből két papi hívatás is indult Heczel Róbert és Bene Tamás személyében, akiket a temesvári Szent György székesegyházban, a dómtemplomban Roos Márton temesvári megyéspüspök szentelt pappá. 2022 és 2024 között, Isten segedelmével sikerült a templom teljes külső felújítása is.
A nagyiratosi plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesség, Aradi esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Bakó László plébános, a kántori szolgálatot Andó Tibor végzi. A plébánia filiái:- Kisvarjas,itt a híveknek 1971-től egy házban lévő kápolnában P. Dunai Ferenc Anicét OFM, akkori iratosi plébános tartotta a szentmiséket, újonnan épült kápolnáját Szent Anna tiszteletére Roos Márton püspök szentelte fel 2003. május 17-én. Búcsús ünnepét július 26-án tartják. A másik filiája Nagyvarjas, a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt temploma 1834-ben épült, 1885-ben lett megnagyobbítva, 2006-2012 között teljesen fel lett újítva. Búcsús ünnepét augusztus 15-én tartják.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Szilágyi László
