Az elkeseredettség, az elfeledettség és a kiábrándulás talajából fakadnak a legjobb imák. Imádságunk Isten ajándéka.
Midőn imádkozol, te szólsz Istenhez. Midőn a Szentírást olvasod, Isten szól tehozzád.
Semmi sem kopogtat erőteljesebben Istenünk fülén, mint a hitvalló szív és a hitből sarjadó élet.
Isten nem a szavaidat kéri, hanem a szívedet. Annak pedig, hogy a szívet keresi, a szívet vizsgálja, bensőnk a tanúja.
Nem kérünk az Üdvözítő nevében, ha valamit az üdvösség rendje ellen kérünk.
Legyen távol az imától a sok beszéd, de ne hiányozzék belőle a sok kérés, ha tartós a buzgó szándék. Mert sok a beszéd, ha az imában a szükséges dolgot felesleges szavakkal hánytorgatjuk.
Nem Isten növekszik dicséretünkkel, hanem mi. Isten sem jobb nem lesz, ha dicséred, sem rosszabb, ha ócsárlod; hanem ha dicséred a jót, jobb leszel, ha ócsárlod, rosszabb.
A legkevésbé sem szabad kételkednünk, hogy inkább annak kellett megtörténnie, amit Isten akart, mint annak, amit mi akartunk. Ezért ha valami éppen ellenkezőleg teljesül, mint ahogyan kértük, viseljük el türelmesen, és mindenért legyünk hálásak.
Hányan adnak ki hangot, a szívük pedig néma! És mily sokan hallgatnak ajkukkal, és kiáltanak érzésükkel! Isten füle pedig az ember szívére figyel. Amilyen a test füle az ember szájának, olyan az ember szíve Isten fülének. Sok zárt ajkú ember nyer meghallgatást, s hangos kiáltásaik ellenére sokan nem nyernek meghallgatást. Szívünk szeretetével kell imádkoznunk.
Forrás: Szent Ágoston - Szeress, és tégy, amit akarsz!
Fotó: Magyar Kurír
