Marosludas, Maros megye nyugati részének központja, Marosvásárhelytől 45 km-re fekszik. A Maros két partján húzódik végig, a Mezőségi-patak és Maros egybefolyásánál, Nagysármás -Kissármás útkereszteződésénél. A régi lakótelep a Maros jobb partján a meredek dombok közelében, az új negyed pedig a Maros bal partján foglal helyet.
A települést 1333-ban említik először a gróf Kemény József aranyosgerendi kastélyában őrzött okmányban. 1960-ban várossá nyilvánították. A település központjában a magyar történelmi egyházak templomai, a református és római katolikus templomok állnak.
A marosludasi egyházközség 1909-ig a mezőszengyeli plébániához tartozott, és ekkor lett önálló plébánia. Korábban házi kápolnában, majd az Andrássy telepi iskolában miséztek. A marosludasi katolikusok körében a templomépítés gondolata már a 19. század végén, a telepek létrehozása előtt felmerült. Marosludas területi terjeszkedése a 19. század végén, a 20. század elején szorosan fűződik a magyar állam telepítési politikájához. A Magyar Királyi Kincstár 1901-ben ifj. gróf Andrássy Gyulától és Albisi Eczken Sándor nagybirtokostól földterületeket vásárolt. Ludas községben 1902-1905 között összesen négy telep alakult: az Andrássy-, Eczken -, Mezőalbis - és Belsőtelep. Ezek benépesítése 1903 őszén kezdődött, és 1905-ben fejeződött be. 141 család érkezett a négy telepre: 14 bukovinai székely család Andrásfalváról, Hadikfalváról és Istensegíts-ről, 62 család a Királyhágón túlról, 65 pedig az Erdély részi vármegyékből. A telepesek elhelyezése felekezeti csoportok szerint történt azért, hogy egy telepen lehetőség szerint azonos vallású családok éljenek. Így az Andrássy-telepen 36 római katolikus és 34 református család, Mezőalbis-, Eczken- és Belsőtelepen pedig reformátusok telepedtek le.
A marosludasi katolikus egyháztanács 1899. október 13-i gyűlésének fő témája a templomépítés volt, a gyűlésen Majláth Gusztáv Károly, az erdélyi római katolikus egyházmegye püspöke is részt vett, és az egyház tagjait teljes támogatással biztosította. Megbízták Vajda Vinczét és Incze Antalt a templom helyének kiválasztásával, amely az ifjú gróf Andrássy Gyula telkére esett, de 1901. március 2-án ezt a területet elcserélték a Földművelésügyi Minisztérium által biztosított telekre. 1901. szeptember elsején bemutatták a templom és a papilak épületének tervét. A templomot Hübschl Kálmán építész tervezte. 1906-ban fejezték be és ebben az évben szentelték fel, Mária, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
Az első világháború alatt a templom három harangját katonai célokra használták fel, csak egy 110 kg-s harang maradt meg. Az elveszett harangok pótlása adományokból történt. 1926 májusában megérkeztek a nagyszebeni Schiel öntődéből az új harangok , amelyeket 1926. május 14-én szenteltek fel. Marosludas 1909-től lett önálló plébánia. Az Andrássy telepi hívek nagy távolságot megtéve ide jártak szentmisére. Több mind százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikusoknak: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól 4-8 km-re lakó hívek számára.
A marosludasi egyházközség hetedik plébánosa, Ambrus Vilmos, aki 1986-tól plébános Marosludason, az egyháztanáccsal úgy döntött, hogy templomot építenek az Andrássy-telepen. 2004. november végén sikerült megönteni a templom alapzatát. Az új templom tervét Esztány Győző csíkszeredai műépítész készítette. A templom bástyavár jellegű, a hit és az anyanyelv utolsó bástyájának jelképe. Az alapkövet dr. Czirják Árpád érseki helynök áldotta meg 2005. április 30-án. Az egyházközség az épülő templom égi patrónájául Boldog Gizella királynét választotta, hogy a családoknak egy keresztény édesanya legyen a példaképe és közbenjárója. Az isteni gondviselésben bízva segítőkész, adakozókra találva épült fel a templom. Ez a vágyuk 2009. május 16-án beteljesedett, így a katolikus lelkipásztori ellátás a hívek számára előnyösebb lett. Az elkészült Boldog Gizella templomot dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel.
Marosludashoz a következő, római katolikus híveket is számláló szórványtelepülések tartoznak: Hadrév, Istvánháza, Cintos, Magyarózd és Magyarbükkös. Egyházilag a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Aranyos-Torda főesperesi kerület része.
A marosludasi templombúcsú október 8-án, Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepén van, míg az Andrássy-telepi Boldog Gizella templom búcsúját május 7-én tartják. Örökös szentségimádási nap: február 7. Az egyházi szolgálatot Ft. Msgr. Portik Hegyi Kelemen, főesperes-plébános, pápai káplán, tb. kanonok végzi és a kántori szolgálatot Páll Attila kántor tölti be. Marosbogát: Lisieuxi Kis Szent Teréz pátronusával filia, 14 lélekszámmal. Ellátó plébánia Marosludas és az Aranyos-Torda főesperesi kerülethez tartozik. A templom búcsús ünnepét október elsején tartják. Örökös szentségimádási nap: december 24.
Mezőszengyel: Marosvásárhelytől 33 km-re nyugatra a Ludas patak mellett fekszik. A mezőszengyeli ősi templom a reformáció idején eltűnt. Templomépítésre 1785-ben került sor. A plébániát 1881-ben építették. 1986 óta Marosludasról oldallagosan ellátott plébánia, titulusa Szent István király és a búcsús ünnepe augusztus 20. Örökös szentségimádási nap: február 9.
Mezőszengyel filiái:
- Mezőtóhát, Marosludastól 14 km-re északra fekszik.
- Mezőzáh, Marosvásárhelytől 34 km-re északnyugatra.
- Mezőbodon: Marosvásárhelytől 28 km-re nyugatra fekszik, Bugusalja, Dobratanya, Sándortelep és Urszajatelep tartozik hozzá.
- Mezőszakáll, ugyancsak Mezőszengyel filiája. Itt 1919-ig római katolikus templom állt, és akkor felgyújtották. Az utána épült kis templom 2003-ig használatban volt. Amikor az utolsó római katolikus hívet eltemették, akkor hozták el a kis harangot és az ereklyét. Kis Szent Teréz védnöksége alatt állt a templom.
Mezőszengyel filiái is egyházilag a Aranyos-Torda főesperesi kerülethez tartoznak.
Összeálította: Gábor Anna
